A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor

Csúfos vereség a nikápolyi mészárszékben

A kezdeti francia offenzíva már a janicsár nyílesőt is megsínylette, a túlélőket pedig a földbe szúrt karók késztették megállására. Ezt végül sikerült a kereszteseknek áttörni, de ekkor már gyalog voltak kénytelenek folytatni a küzdelmet, amely úgy tűnt, nem is olyan reménytelen számukra.

Röviddel az első után ugyanis következett a második lovas hullám, amely valamelyest hátravetette a török gyalogosok és szpáhik állásait, de I. Bajezid szultán többi reguláris csapata, kiegészülve a tartalékban állomásozó és a kereszteseket oldalról megtámadó szerbekkel, eldöntötte a harc kimenetelét.

A francia-burgundi csapatok után támadó magyar és havasalföldi katonák közül, aki tehette, menekült, ami miatt később gyávasággal is vádolták őket. Zsigmond király és hadserege a hadmozdulatokban valószínűleg részt sem tudott venni.

A magyar uralkodó a Dunáig hátrált a menekülőkkel, itt sikerült hajóra szállniuk, majd Konstantinápolyba jutniuk, hogy aztán onnan vegyék irányba a biztonságot jelentő hazájukat. A kevésbé szerencsések a hadszíntéren ragadtak, legtöbbjükre halál várt.

A bátorságukat fitogtatni szándékozó, első vonalban támadó és Zsigmond taktikáját átíró franciáknak és burgundiaknak a menekülésre nem volt esélye, így a legnagyobb veszteség őket érte.

A kereszteseket Bajazid parancsára százával vágták le, egyes források szerint a menet közben már foglyul ejtett Félelemnélküli János közbenjárása kellett ahhoz, hogy legalább a legértékesebb és ezért nagy váltságdíjért kiváltható katonákat hagyják életben.

A több ezer lemészárolt mellett így akadt néhány száz fogvatartott is, akik aztán hónapokkal később jutottak vissza hazájukba, valóban tetemes váltságdíj ellenében, de tudunk olyanokról is, akiket végül a szultán „vendégszeretete” során ért utol a halál, miután a szükséges pénzt az otthoniak nem tudták előteremteni.

Az egy órán át tartó csata a keresztesek számára katasztrofális véget ért, a halottak száma meghaladta a tízezret is.

1. Oszmán terjeszkedés, keresztény szövetségépítés
2. „Ha leszakad az ég, azt is fenntartjuk lándzsáinkkal”
3. A király szava nem számít
4. Csúfos vereség a nikápolyi mészárszékben
5. Halált megvető bátorság vagy meggondolatlan becsvágy?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról