A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek

Egy modern kori felfedező

Percy Harrison Fawcett 1867-ben született. Családjában nem ő volt az egyetlen kalandor, akit kifejezetten vonzottak a még ismeretlen területek. Édesapja, aki egyébként Indiában látta meg a napvilágot, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagja volt, míg bátyja ismert hegymászónak mondhatta magát.

Később a földrajzot és térképészetet is tanuló Percy maga is csatlakozott az illusztris társasághoz. Tanulmányai előtt belépett a hadseregbe, és olyan távoli helyeken szolgált, mint Ceylon (Sri Lanka) vagy Hongkong. Előbbi szolgálati helyszínén ismerte meg későbbi feleségét is.

Dél-amerikai érdeklődése 1906-ban kezdődött, amikor a Brit Királyi Földrajzi Társaság felkérte arra, hogy térképezze fel Brazília és Bolívia határvidékét. A két ország közös határának megállapításához be akartak vonni egy semleges felet is, így került a társaság képviselője a sűrű dzsungelbe. Percy Fawcett végül 18 hónapot töltött el a határvidék felderítésével. Számos olyan állatról számolt be, amelyekhez hasonlót még korábban senki sem látott. Ezek a beszámolók sokakban kétséget ébresztettek Fawcett hitelességét illetően.

1908-ban egy újabb, veszélyesebb expedícióra vállalkozott: meg akarta keresni a Rio Verde forrását Brazíliában. Útközben kifáradt csapata egy alkalommal kifogyott az élelemből, az egyik embere pedig szó szerint könyörgött Fawcettnek, hogy hagyja ott. A vezető így „biztatta”: hogyha meg kell halniuk, akkor menetelve fognak meghalni. Egyébként később valóban akadt olyan útja, amely során a csapat tagjainak fele meghalt különféle betegségekben.

1906 és 1924 között hét expedíciót szervezett a dél-amerikai őserdőkbe. Általában barátságosan viselkedett az őslakosokkal. Igyekezett elsajátítani a nyelvüket, ajándékokat adott nekik, és türelmesen, udvariasan viselkedett velük. Bár Percy Fawcett a kortársainál pontosabb ismeretekkel rendelkezett az őslakosokról, ő sem tudta kivonni magát a viktoriánus kor öröksége, a rasszizmus alól.

Fawcett háromféle bennszülöttet különböztetett meg. Az első típusba a tanulékony és szánalmas őslakókat, a másodikba a veszélyes és visszataszító kannibálokat, a harmadikba pedig a magas és világos bennszülötteket sorolta. Utóbbiakról feltételezte, hogy civilizált népességtől, például a föníciaiaktól vagy az atlantisziaktól származnak.

1. El Doradótól a tudományos felfedezések világáig
2. Egy modern kori felfedező
3. Z eltűnt városának nyomában
4. Őslakos veszedelem?
5. Elméletek és fejlemények

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?