50 millió összetört edényből jött létre Róma egyik dombja
2022. augusztus 14. 08:47 Múlt-kor
Rómáról köztudott, hogy hét dombra épült. Míg azonban a Capitolium, a Quirinalis vagy a Palatinus természetes körülmények között keletkezett, van az olasz fővárosnak egy „magaslata”, amely nem ilyen úton jött létre. A Tevere bal partján álló negyvenöt – más források szerint harmincöt – méter magas, másfél kilométer kerületű, mintegy húsz perc alatt megkerülhető szeméthegy, a Monte Testaccio ugyanis római kori amforákból épült fel. A különös képződmény már több mint kétezer éve része a római városképnek. Bár a kutatók hosszú időn át szinte alig vettek tudomást a kizárólag olívaolajat szállító agyagkancsókból álló halomról, az ókori tárolóedények felbecsülhetetlen forrásértékkel bírnak a római kereskedelem és gazdaság kutatása szempontjából.
Amforadarabok a Monte Testacción
Korábban
Az ókor tárolóeszközei
A Római Birodalom első számú folyadéktároló eszközei az amforák voltak. A hatalmas égetett agyagkorsókban bort, olívaolajat, valamint az apró tengeri halak zsigereiből és véréből készített pikáns ételízesítőt, ún. garumot szállítottak Rómába, a világ akkori legnépesebb fővárosába.
Az amforákat szállító legnagyobb hajók akár tízezer, egyenként 30 kilós, 70 literes edény tárolására is alkalmasak lehettek. A borral vagy olívaolajjal töltött korsók tömege akár a 100 kilót is meghaladhatta. A hajóban az amforákat több – akár négy – rétegben is egymásra halmozhatták.
A vitorlások rakterét gyakran homokkal bélelték ki, amely a legalsó edénysornak is biztos alapot biztosított. Az amforák aljából egy kis csücsök állt ki, így megérkezés után könnyedén kirakodhatták őket a fövenyre oly módon, hogy a homokba döfték az aljukat.
Az ókori Róma fő kikötője, Ostia újkori ábrázolása
Az agyagkorsók többségét újrahasznosították – többek között virágcserép és ereszcsatorna formájában –, kivéve azokat, amelyekben olajat tároltak. Ebben az esetben nem lehetett szó újrahasznosításról, mivel a tárolóedények tartalma beivódott az agyagba és megavasodott, így összetörték őket.
A korsók szétzúzását és a cserepek szemétlerakóhelyre történő elszállítását – ahogy a törmelék akkurátus elhelyezését is – felügyelők ellenőrizték.
A cseréphalom pedig idővel „heggyé” nőtt. Számítások szerint a képződmény mintegy 25 millió – más források szerint több mint dupla annyi – amforatöredékből áll.
Annak ellenére, hogy az amforákat nemcsak olívaolaj szállítására használták, más termékek tárolására használt edények töredékeiből álló szemétdombot egyelőre nem tártak fel a kutatók.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- UFO-t láttak Budapest és Moszkva között 1956-ban
- Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára fókuszál a Memento Park
- Történelmi dráma a Kádár-korszak hajnaláról a Netflixen
- A Bem tértől a Rádióig: 1956. október 23.
- Az 1956-os forradalmat követő megtorlások anomáliái
- Nagy Imre újratemetése: A nemzet gyásza és újjászületése
- A KGB ki akarta csalni Mindszenty bíborost az Amerikai Nagykövetségről
- Embercsempész katonák a magyar–szovjet határon
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre
- Állambiztonsági jelentés került elő a Magyar Néphadsereg válságáról 16:55
- Az üvegfúvás feltalálása forradalmasította az ókori Róma gazdaságát 15:49
- Nagy László sokoldalú életművét mutatja be egy új kiállítás 15:04
- Elfeledett női haditudósítók hagyatéka került elő a spanyol polgárháborúból 14:32
- Fejlett halászati központot tártak fel a Kanári-szigeteken 13:53
- Iszlám dirhemekből verték első pénzeiket a vikingek 12:52
- Ókori DNS bizonyítja a fehér szőlő toszkánai uralmát 11:51
- Új régészeti bizonyíték támasztja alá Ezékiás király reformjait 11:11
