2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hamarosan kiderül, kit rejt a Nagy Sándorhoz köthető monumentális sír

2014. szeptember 15. 14:01 MTI

Hamarosan kiderülhet, hogy kinek a földi maradványait őrzi az a Nagy Sándor (III. Alekszandrosz - i.e. 356-323) makedón uralkodóhoz köthető monumentális sír az észak-görögországi Amphipolisz ókori város közelében, amelynek feltárásával napról napra haladnak előre a régészek. 

Szeptember elején, amikor két gyönyörű kariatidát tártak fel a régészek, újra megnőtt az izgalom a sírhely tulajdonosának személyét illetően. A szakemberek azóta megtisztogatták a márványból készült két nőalakot és a beomlás megelőzéséhez szükséges óvintézkedések után megkezdték a sír harmadik kamrájának feltárását. A régészek szerint ez a sírkamra lesz a korai hellenisztikus korig visszanyúló temetkezési hely utolsó terme.

Az eddig feltárt leletek, köztük egy ötméteres oroszlánszobor, két fej és szárny nélküli szfinx és a kariatidák, mind azt sugallják, hogy a sírhely gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy volt. Theodorosz Mavraganisz, a Ciprusi Egyetem professzora úgy véli, hogy a sírhely Héphaisztión, a makedón uralkodó egyik legközelebbi barátjának - egyes vélemények szerint szeretőjének - földi maradványait rejti. Héphaisztión nemesember volt, aki hadvezérként és testőrparancsnokként szolgált Nagy Sándor seregében és vele tartott tízéves ázsiai hadjárata során.

Egy másik feltételezés szerint a sírhalom III. Alekszandrosz egyik admirálisáé, Nearkhoszé, aki kapcsolatban állt az ókori várossal, míg egy harmadik forgatókönyv szerint a sírban Nagy Sándor perzsa felesége, Rhóxané és fia, IV. Alekszandrosz nyugszik, akiket annak idején Amphipoliszba száműztek és ott is öltek meg i.e. 310 körül.

A történelmi feljegyzések szerint ugyanakkor a sírhely a királyi család két tagját őrizheti, akik az i.e. 4. század végén haltak meg Amphipoliszban: az egyikük Nagy Sándor anyja, Olümpiasz, a másik testvére, Kasszandra. Habár Nagy Sándorról úgy hiszik, hogy i.e. 323-ban Egyiptomban temették el, vannak, akik úgy vélik, hogy az ő földi maradványait rejti az észak-görögországi sírhely.

A régészek 2012-ben kezdték el feltárni a területet és a múlt hónapban találták meg a temetkezési hely bejáratát. A titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet ez idáig Görögországban találtak, feltárásán augusztus közepe óta dolgoznak nagy erőkkel.

A görög kulturális minisztérium vasárnap türelemre intette az ásatás eredményét izgatottan váró lakosságot, mondván, hogy a legbelső kamra kinyitásához előbb meg kell erősíteni a sírhely falait, ami több napot is igénybe vesz, a kamrát fedő földréteg eltávolítását is csak lassan és óvatosan lehet elvégezni a biztonság és az esetleges leletek érdekében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár