Forradalmi lelet Kínában: női sírban találták meg a legrégebbi nyerget
2025. március 23. 09:02 Múlt-kor
A régészet területén az ősi leletek felfedezése nemcsak a múlt megértését segíti, hanem azt is megmutatja, hogyan fejlődtek a társadalmak az idők során. Az utóbbi évek egyik legfontosabb ilyen jellegű lelete Északnyugat-Kínából, a Turfan-medencéből származik: ez az eddig ismert legrégebbi nyereg. A Yanghai régészeti lelőhely egyik női sírjából került elő, és radiokarbonos kormeghatározással Kr. e. 727 és Kr. e. 396 közé datálták.
(Forrás: muyinteresante.com / Patrick Wertmann)
Korábban
A felfedezés helyszíne különösen fontos, hiszen a történelem folyamán a Turfan régió különböző kultúrák és civilizációk találkozási pontja volt. A Tian Shan-hegységtől keletre fekvő Turfan-medence stratégiai jelentőségű volt a kereskedelemben és a migrációban, gazdag kulturális és régészeti örökséget hagyva hátra.
Mint egy mai szék
A Yanghaiban talált lelet a bőrművesség kiemelkedő példája, amely már a modern nyergek alapvető jellemzőivel rendelkezik. Két szárny alakú bőrdarabból áll, amelyeket a külső széleiken összevarrtak, és egy középső tér választja el őket. Lencse alakú támasztóelemei hasonló funkciót töltenek be, mint a modern székek térd- és combtámaszai. Bár egyszerűbb, mint a Kr. e. 5-3. századi szkíta darabok, készítése magas fokú technikai tudásra utal, amely a ló, lovas és nyereg közötti egyensúlyt szolgálta.
Különösen érdekes, hogy az eszközt női sírban fedezték fel. Ez arra utal, hogy az elhunyt valószínűleg magas társadalmi státusszal bírt, vagy tapasztalt lovas volt.
Kantárok és zablák
A lovaglás és a nyereg Kínában összetett fejlődésen ment keresztül. A lovakat valószínűleg Észak-Ázsiából hozták be, de széleskörű használatuk csak később terjedt el katonai és kereskedelmi célokra. Az egyik legkorábbi írásos említés a lovasíjászatról Kr. e. 307-ből származik, amikor Zhao állam királya így küzdött lovas ellenségei ellen.
Kínában a régészeti leletek nemcsak nyergeket, hanem kantárokat, zablákat és más lovaglófelszereléseket is tartalmaznak. A Yanghai és Subeixi lelőhelyek tárgyai az i. e. első évezred első felére datálhatóak, jelezve, hogy a Hszincsiang régió jelentős szerepet töltött be az ókori kínai lovas kultúra fejlődésében.
Lovakkal a Selyemúton
A nyereg feltalálása és használata katonai téren forradalmasította a hadviselést Kínában. Stabilitást biztosított a lovasok számára, így lovaglás közben hatékonyabban használhatták fegyvereiket, ami nagy előnyt jelentett a gyalogosokkal szemben. A kereskedelemben is alapvető változásokat hozott, hiszen lehetővé tette a gyorsabb és biztonságosabb távolsági utazásokat, például a Selyemúton. Ez elősegítette az áruk, de szellemi termékek áramlását is, hozzájárulva Kína gazdasági és kulturális fejlődéséhez.
A női sír jelentősége a további kutatásokban
A Yanghai nyereglelet jelentősége nemcsak korában és technikai részleteiben rejlik, de megmutatja az ókori kínai kézművesség magas szintjét is. Vizsgálata további információkat szolgáltathat az eurázsiai lovas kultúrák fejlődéséről. Ráadásul női sírból való előkerülése új kérdéseket vet fel az ókori társadalmi viszonyokról, új irányokat kínálva a jövőbeni kutatások számára.
A muyinteresante.com cikke alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A csata, ahol Napóleon hadvezéri képességei megrendültek tegnap
- A berlini fal leomlása: a kommunizmus bukása tegnap
- Fukusima árnyékában: A természet ereje és az emberi hiba közös hatása tegnap
- A nagy szökés igaz története tegnap
- Nabta Playa, az egyiptomi megalitikus emlékmű, mely régebbi, mint a Stonehenge tegnap
- Történelemformáló szenzáció: az egyiptomi piramisok alatt egy komplett várost találhattak a tudósok tegnap
- Loch szigete ritka középkori crannog - most feltátrják tegnap
- Hatalmas nekropoliszra bukkantak a Cerberus sír közelében tegnap
