A marne-i taxik legendája
2014. április 17. 08:56
Az első világháború első heteiben élet-halál kérdése volt, hogy a csapatokat a lehető leggyorsabban a frontvonalakhoz szállítsák. Az antanterők csapatszállításának egyik, a marne-i csatához kapcsolódó epizódja a máig élő francia legendák közé is bekerült.
Korábban
1914. szeptember 6-án a francia fővárostól északra fekvő síkságra hatszáz darab párizsi taxit rendeltek, amelyek egy nap alatt hatezer gyalogost szállítottak az északkeleti frontvonalakhoz, hogy megerősítsék a brit és francia seregeket, amelyek a marne-i csatában igyekeztek megállítani az előretörő németeket. A császári hadsereg a Schlieffen-tervnek megfelelően betört Belgiumba, és onnan támadva bekerítő hadműveletbe kezdett a franciák ellen, akik kétségbeesetten vonultak vissza Párizs felé. A Marne folyó déli partján megálltak a franciák, és védelmi állások építésébe kezdtek. A németek - miután 200 kilométeren hatoltak be Franciaországba - olyan közel kerültek Párizshoz, hogy a távolból a 20 kilométerre fekvő Eiffel-torony tetejét is megpillanthatták.
A németek azonban nem számoltak az Elzász felől érkező francia hadtestekkel, és szeptember 5-re, a fordulat napjaként nevezett időpontra már őket fenyegette a bekerítés veszélye. Egy nappal később a 7. francia gyaloghadosztály katonáit a marne-i hadszíntérre 600 párizsi taxival szállították, amelyeket Gallieni tábornok, Párizs katonai kormányzója rekviráltatott a hadsereg számára. A taxisok a franciák szempontjából az első világégés talán legfontosabb csatájában jelentékeny szerepet játszottak, és segítségükkel megakadályozták a németek villámháborús tervét - szól az évszázados legenda, amely azonban jócskán felnagyította a párizsi személyszállítók tevékenységét. Ugyanis a taxisok által a frontra fuvarozott hadtest csupán a hátvédet erősítette meg, s csak töredékük avatkozott a harcokba.
A mindössze öt napig tartó marne-i ütközetben több mint kétmillió német és francia katona, s közel 70 ezer brit harcolt, így a hatezer fő elenyésző szám lehetett. A szárnyra kelt anekdotát maga a francia kormány erősítette, amelynek az volt a célja, hogy a katonák és a civilek között egyfajta erős kapocs - ahogyan fogalmaztak: "szent unió" - jöjjön létre a háborúban.
A túlzott német előrenyomulás megbosszulta magát, és kapkodó visszavonulásba fulladt, ugyanis Helmuth von Moltke német vezérezredes teljesen összezavarodott, elvesztette az összekötetést a csapattesteivel, amelyek közé francia csapatok nyomultak be, ráadásul a luxemburgi főhadiszállással is megszakadt a kapcsolat. A figyelmetlenséget és a túlzott önbizalmat is a németek számlájára írták, akik végül visszavonultak az Aisne folyó vonaláig.
Fontos tényező volt a franciák szemszögéből a felderítő repülőgépek bevetése is, amelyek segítségével - Moltkéval ellentétben - a francia vezetés átláthatta a több kilométer szélességű csatatéren lévő, egymástól jelentős távolságra levő szárnyak helyzetét. Szeptember 9-re úgy állt a helyzet, hogy az antanterők több mint 200 ezer németet tudnak bekeríteni, amivel rövidre foghatták volna a nagy háborút, azonban a hadtörténészek szerint a francia és a brit erők olyan lassan vonultak fel, hogy a császári csapatok könnyedén hátrálhattak, majd szinte bevehetetlen pozíciókat tudtak felvenni az Aisne mentén.
Habár a marne-i ütközet végül egyik félnek sem jelentett stratégiai előnyt, a párizsi taxisok jól jártak: 1914. szeptember 6-ra a teljes viteldíjat megkapták: fejenként 70,102 frankot.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- UFO-t láttak Budapest és Moszkva között 1956-ban
- Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára fókuszál a Memento Park
- Történelmi dráma a Kádár-korszak hajnaláról a Netflixen
- A Bem tértől a Rádióig: 1956. október 23.
- Az 1956-os forradalmat követő megtorlások anomáliái
- Nagy Imre újratemetése: A nemzet gyásza és újjászületése
- A KGB ki akarta csalni Mindszenty bíborost az Amerikai Nagykövetségről
- Embercsempész katonák a magyar–szovjet határon
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre
- 17. századi hajóroncs került elő egy tengeri szélerőmű építésekor 19:30
- Felkerült az UNESCO világörökségi listájára az ókori Szardeisz 18:18
- Eredeti állapotába állítottak vissza egy átfestett Rembrandt festményt 17:41
- Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben 17:04
- Rituális medvebőrnek hitték Svédország legrégebbi cipőjét 16:16
- A korai vasgyártás miatt irtották ki az európai erdőket 15:35
- Megújul a londoni Közlekedési Múzeum 14:47
- Ősi DNS tárta fel a középkori Szicília sokszínűségét 13:43














