Németország elfelejtené az 1. világháborút
2014. április 1. 20:42
Szemmel láthatóan nehezen tud megbirkózni Berlin az első világháború örökségével, amiért komoly kritika éri a német kormánykoalíciót. Németország nyugat-európai összehasonlításban keveset költ az idei centenáriumi megemlékezésekre, a második világháború minden szempontból beárnyékolja a nagy háború kollektív emlékezetét.
Korábban
Elhagyatott területen, egy egyszerű emléktábla mutatja Berlinben azt a helyet, ahol az első világháború legeredményesebb vadászpilótáját, az 1918. április 21-én elhunyt wrocławi születésű Manfred von Richthofent - közismertebb nevén: a "vörös bárót" - egykor eltemették. Pedig Von Richthofen igazi legenda: pályafutása során 80 igazolt és több igazolatlan légi győzelmet aratott, amivel magasan az első világháború legjobb pilótája lett.
Bár vannak, akik emlékét tovább ápolják, a német társadalom nagy része egyre kevesebb érdeklődést tanúsít az első világégés eseményei iránt. Élén a német kormánnyal: Berlin egyelőre maga sem tudja, hogyan emlékezzen meg arról a háborúról, amelyben a német birodalom elvesztette területének 13 százalékát, közte összes gyarmatát, meghalt benne 2,1 millió német katona és több mint 400 ezer civil, a győztes hatalmak pedig hatalmas összegű jóvátétel megfizetésére kötelezték a több sebből vérző országot.
Sokak szerint a német apátia sokkal mélyebben gyökerezik annál a nyilvánvaló ténynél, hogy Németország a vesztes hatalmak oldalán fejezte be a nagy háborút. A modern Németország - állítják kutatók - egyszerűen nem tud azonosulni a vilmosi Második Birodalommal és távol áll tőlük annak mindent átható militarizmusa.
"A német ma talán a legkevésbé agresszív és leginkább pacifista nép Európában" - fogalmazott Herfried Muenkler, a Humboldt Egyetem történésze, aki új, Der Grosse Krieg című könyvével komoly vihart kavart azzal, hogy kijelentette, nem a II. Vilmos császár vezette német birodalmat kell vádolni az első világháború kirobbantásáért. Szerinte a második világháború kollektív emlékezete beárnyékolja az első világégésre való emlékezést, kezdve az áldozatok számától a német bűnrészességig. A másik lehetséges magyarázat, hogy a nácik propagandájuk szolgálatába állították a világháború örökségét, amikor kijelentették, hogy a vereség a hadsereget eláruló gyenge, kishitű polgárok és a forradalmi kommunisták számlájára írható.
Sajtóhírek szerint Angela Merkel egyetlen első világháborús megemlékezésen sem vesz részt idén. Ha tettekkel nem is, a német kancellár nyilatkozatával üzent: szerinte az első világháború jelentőségét növeli a Krímért folyó orosz-ukrán konfliktus, Európa pedig nem felejtheti el a 19-20. századi, területekért és befolyási övezetekért folyó konfliktusokat.
Sokatmondóak a veteránokkal kapcsolatos kormányzati megnyilvánulások is. Amikor az utolsó még élő első világháborús német veterán, Erich Kaestner 2008-ban 107 évesen távozott az élők sorából, halála alig kapott figyelmet a regnáló kormánytól - sőt akkor még azt se lehetett pontosan tudni, hogy valóban ő volt a legidősebb veterán, a német védelmi minisztérium ugyanis nem vezetett ilyen jellegű statisztikát. Érdemes a német esetet párhuzamba állítani a francia emlékezetpolitikával: a 110 éves korában elhunyt első világháborús veterán, Lazere Ponticelli állami temetést kapott, amelyen Nicolas Sarkozy akkori köztársasági elnök személyesen vett részt.
Hasonló a helyzet a hadisírok esetében is: a temetőket kevesen keresik fel, elhanyagoltak, rossz állapotban vannak, virágok helyett pedig moha és gaz lepi el őket - hívja fel a figyelmet Gerd Krumeich német történész. Az ellenzéki Baloldal össztűz alá vette a német koalíciós kormányt, amiért csupán 4,7 millió eurót különített el a világháborús megemlékezésekre, szemben például Franciaországgal és Nagy-Britanniával, amelyek nagyjából 60-at; Sevim Dagdelen baloldali képviselő a minap botrányosnak nevezte a kormány indifferens hozzáállását és közös megemlékezést sürgetett a francia, brit, orosz és szerb delegációkkal.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
