Batu kán és a szláv favágók

Vérfürdő Muhinál

IV. Béla mintegy 30 ezres hadseregével a Sajó mentén, Muhi közelében vert tábort. A magyarok védelmüket megerősítendő sűrűn felvert sátraikat szekérvárral vették körül, továbbá az elhelyezésnél odafigyeltek arra is, hogy a folyó hídját folyamatos ellenőrzés alatt tudják. A túlsó oldalon ugyanis már harcra készen állt Batu kán és serege.

A tatár kán április 10-én parancsot adott a hídon keresztül a támadás megindítására, de egy orosz fogoly elárulta a tervet a magyaroknak, mire a király öccse, Kálmán herceg és Ugrin kalocsai érsek vezetésével éjfél körül sikeresen visszaszorították az átkelőket. A táborban a győzelmet nagy lelkesedéssel fogadták, de az igazi megmérettetés csak ezután következett. Április 11-re virradóra a tatárok folytatták az előretörést, kőhajító gépek és nyílzápor segítségével a hídfőállásnál állomásoztatott magyar őröket elűzték, miközben a folyó gázlóin, valamint tutajokon a Sajó több pontján is átkeltek. Ezzel elkezdődött a magyar tábor bekerítése.

A muhi csata

Az újabb tatár roham a magyar táborban nagy fejetlenséget okozott, a szekérvár által elbarikádozott katonákat és a királyt a nyílzáporral kezdődő támadás felkészületlenül érte. Az embereken úrrá lett pánik és a sűrűn felvert sátrak megakadályozták az uralkodót, hogy hadrendbe állítsa seregét. A tatárok kétségbeesett ellenfelük számára folyosót nyitottak, ahol azok menekülése meg is kezdődött, miközben Batu katonái folyamatosan ritkították őket. A magyarokat komoly veszteségek érték, a halottak számáról pontos adat ugyan nincs, de odaveszett a két érsek, több püspök, a király öccse, Kálmán halálos sebet kapott, de nem élte túl az ütközetet a nádor és az országbíró sem. A tatárok igyekeztek IV. Bélát elfogni, de a király kitartó testőrségének köszönhetően el tudott menekülni a csata helyszínéről.

Az ütközet megsemmisítő magyar vereséggel ért véget. Ebben közrejátszott a katonák fegyelmezetlensége és egyéb hadvezetési hibák, de az tény, hogy IV. Béla csapatai Eurázsia legjobb hadseregével álltak szemben, amely a megelőző években már igája alá hajtott számos területet és népcsoportot.

1. Az új király kemény politikája
2. A Mongol Birodalom
3. Szláv favágók és sértett kunok
4. Vérfürdő Muhinál
5. A király menekülése és a váratlan kivonulás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére