Fukusima árnyékában: A természet ereje és az emberi hiba közös hatása

A fukusimai erőmű megsérült generátorairól készült légifelvétel (Wikipédia / Digital Globe - Earthquake and Tsunami damage-Dai Ichi Power Plant, Japan / CC BY-SA 3.0)

Japán tektonikus törésvonalak mentén helyezkedik el, ezért lakói az évszázadok során már hozzászoktak a földrengésekhez és az ezeket követő cunamikhoz. 2011 előtt mérőeszközök segítségével 6-os és 7-es, míg a fukusimai katasztrófa idején 9-es magnitúdójú földrengéseket mértek, melyek hidak és házak összeomlásához vezettek.

Vihar előtti csend

A Tokió városától északra elhelyezkedő Fukusima prefektúra fontos szerepet töltött be Japán történelemében. Az iparosodás kezdete óta az egyik legfejlettebb régiónak számított. Rengeteg szénbánya volt található a területén, melyek kifejezetten nagy hozammal rendelkeztek. Nem meglepő, hogy amikor Japánban atomerőművek építésébe kezdtek a választás, a jó infrastruktúrával rendelkező Okuma városára esett. Az 1970-es évek végére elkészült a Daiicsi névre keresztelt erőmű. Az energiatermelés évtizedeken keresztül problémamentesen folyt, azonban 2011. március 11-én bekövetkezett a tragédia.

Katasztrófák sorozata

Ekkor kilences erősségű földrengés rázta meg Japánt, mely nemcsak az ország történelmében bizonyult páratlannak, de az egész világon csak négy földrengés rendelkezett ennél erősebb magnitúdóval. A kevesebb, mint 6 percig tomboló földrengés nem tűnhetett extrém hosszúságúnak, azonban azt, óriási cunami is követte, melyre a japán árvízvédelem egyáltalán nem volt felkészülve. A partvonal mentén több város is perceken belül az enyészeté lett.

Szendai városa, közvetlenül a katasztrófa után

A fukusimai erőmű, mely a tenger mellett helyezkedett el szintén komoly károkat szenvedett. Az árhullámot hosszú ideig tartó áramkimaradás követte, így a reaktor hűtőrendszerei meghibásodtak, bár a tartalékenergiának köszönhetően alacsony hatásfokon működőképesek maradtak. A cunami következő hullámai azonban teljesen megsemmisítették a generátorokat, ennek következtében megszűnt az erőmű hűtése.

A személyzet természetesen igyekezett kezelni a vészhelyzetet. A problémáról a japán miniszterelnök is azonnal értesült, akinek így már nemcsak a földrengés és a cunami, hanem a felrobbanni készülő atomerőmű problémájával is szembe kellett néznie.

A nukleáris létesítményben lévő hűtővíz is fogyóban volt, a sós tenger vízét pedig nem használhatták, hiszen az a berendezés megsemmisüléséhez vezetett volna. Ezért március 14-én a hármas reaktor a túlhevülés következtében felrobbant. Csodával határos módon senki sem vesztette életét a detonáció következtében. A dolgozók nem térhettek haza a szeretteikhez, hiszen megállás nélkül munkálkodtak azon, hogy elkerüljék az újabb robbanásokat. Ez idő alatt a környező területeket emberek százezreinek kellett elhagynia a növekvő radioaktív fenyegetettség miatt.

Kan miniszterelnök sajtókonferenciája a fukusimai robbanás után (Wikipédia / 首相官邸 /CC BY 4.0)

Március 19-ére a víz szintje annyira lecsökkent az atomerőmű körül, hogy a Tokiói Tűzoltóságnak kellett vízsugárral megfelelő mennyiségű vizet juttatnia a reaktorokba, így a közvetlen fenyegetettség megszűnt. A károk teljes elhárításához még évtizedek kellettek.

A korlátlan energiában rejlő veszély

A fukusimai atomerőműbaleset napjainkig a második legnagyobb ilyen jellegű katasztrófa a csernobili után.

Fukusima nemcsak Japán, hanem az egész világ számára erős figyelmeztetés volt a nukleáris energiafelhasználás potenciális veszélyeiről. Új irányba terelte a világot az ilyen jellegű energiaforrások biztonságos alkalmazásának megteremtésében. A szakemberek azóta is dolgoznak azon, hogy megelőzzék a hasonló baleseteket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• Komoly ellenállás nékül foglalták el a németek Magyarországot 
• Hősök a Köztársaságban, rabszolgák a Szovjetunióban
• A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
• 10+1 érdekesség a náci okkultizmusról
• Kétszer lőtték le egy nap alatt a Luftwaffe ászpilótáját, Adolf Gallandot
• Két és fél év a jeges pokolban: 81 éve ért véget Leningrád ostroma