A vörösterror 133 napja

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 25
26 találat
[1]

1446. március 25.

Újjászervezik a római Szentlélek-társulatot

IV. Jenő pápa a római Szentlélek kórház támogatására újjászervezte a III. Ince által a 13. század elején létrehozott Szentlélek-társulatot. Az alapító okirat teljes búcsút engedélyezett mindenkinek, aki belépett a társulatba, és befizetett 3 aranyforintot. Az első magyar adakozót 1446. április 6-án jegyezték be. A szepességi Iglóról érkezett Jodok áldozópapot később számos magyarországi támogató követte. A legtöbben (1733 fő) az 1500-as szentévben jelentkeztek a társulatba. A beiratkozók rendszerint rokonaikat is felvették a tagok közé. Hogy közülük hányan fordultak meg személyesen is Rómában, nem tudjuk. A források alapján valószínű, hogy a magyar zarándokok száma többszöröse volt a társulati tagoknak.

[2]

1447. március 25.

Hunyadit kormányzóvá választják

Hunyadi kormányzóvá választásával kiteljesedett a magyar rendi állam. Az új államforma kiterjesztette a politikai döntéshozatal jogát az ország minden teljes jogú birtokosára. A rendek alapvető jogait az 1447. márciusi országgyűlés foglalta törvénybe: minden évben pünkösdkor országgyűlést kell tartani, ahol valamennyi nemes köteles megjelenni, akinek húsznál több jobbágya van. Amennyiben új király választására kerül sor, az országnagyok és a vármegyék küldöttei közösen döntenek. Korábban az ország politikai döntéseit az uralkodó és a királyi tanács hozta. A rendi állam valamennyi fontos döntésének az országgyűlésen kellett megszületnie. Országgyűlést az Anjou-királyok és Zsigmond csak rendkívüli helyzetben, a már meghozott döntések közzétételére hívtak össze, ezzel szemben 1439-től kezdve rendszeresen, minden évben tartottak, és az ott megjelenők egyúttal a döntéshozásban is részt vettek. A rendi országgyűlésen a teljes jogú birtokosok - a nemesek, egyházi testületek, valamint 1445-től a királyi városok -, ill. képviselőik vehettek részt. Jellemző volt a nemesség túlsúlya, a hozzájuk képest kisszámú főpap nem alkotott külön rendet. Az ország báróit, a főpapokat, valamint az előkelő nemeseket személyükre szóló meghívóval az országgyűlésekre, az ország nemességét megyénként választott követek képviselték. Néha azonban teljes számban is összehívták őket - első ízben az 1446. évi kormányzóválasztás alkalmával. A megjelentek nagy száma ellenére az országos politika irányítás továbbra is a legnagyobb mágnáscsaládok kezében maradt, a vármegyei küldöttek nagy része ugyanis valamelyik báró familiárisa volt, így elsősorban ura érdekeit képviselte.

[3]

1541. március 25.

Megszületett Francesco Medici

Cosimo Medici fia volt, s erőszakos ember hírében állt. Apja már 1564-ben bevonta a kormányzásba, önállóan Cosimo halálától, 1574-től uralkodott. Bár uralmát sötét színekkel festik le, s kétségtelen, hogy alatta Firenze hanyatlott, a lehetőségekhez képest jól kormányozta városát. Jövedelmének gyarapítása céljából számos kétes üzletbe is belefogott. Játékbarlangokat nyitott például Velencében és Rómában. Nevét örökké megőrzi, hogy lelkesen pártolta a művészeteket. Az ő műgyűjteményén alapszik a világhírű Uffizi-képtár, amelyet az általa átépített galériában helyezett el, s ő készíttette el Bernardo Buontalentivel a Tribunát, a II. emelet nyolcszögletű dísztermét, amely a herceg iparművészeti és ritkasággyűjteményének adott helyet. Ő alapította az Accademia della Cruscát. Híres szerelmi viszonyt folytatott Bianca Cappellóval. Francesco ugyan nős volt, de Biancának külön lakást bérelt. Bianca, hogy a viszonyt még szorosabbá tegye, áldott állapotot színlelt, sőt `szült` is: egy idegen gyermeket csempészett a házba. Ugyanekkor felesége valódi gyermekkel is megörvendeztette Francescót, de nemsokára meghalt. Ekkor már elvehette Biancát, s békében éltek mindaddig, míg mindketten egyszerre meg nem haltak. Francesco 1587. október 19-én, Bianca 20-án hunyt el, így komoly gyanú támadt, hogy megmérgezték őket. A trónon öccse követte, akivel Bianca miatt igen rossz viszonyban volt. Francesco Mária nevű leánya IV. Henrik francia király nagyhatalmú felesége lett.

[4]

1801. március 25.

Meghal Friedrich Leopold Novalis német költő

A korai német romantika legjelentősebb lírikusa Oberwiederstedt-ben született 1772. május 2-án. Elszegényedett, pietista szellemű nemesi családból származott. Jogi tanulmányait 1794-ben Wittenbergben fejezte be, majd hivatalnok lett. 1797-től Freibergben bányamérnöki tanulmányokat folytatott. A francia forradalom után elfordult a felvilágosodás irányzatától, miután annak eszmeiségét és a forradalom gyakorlatát összeegyeztethetetlennek tartotta. Ötleteit, gondolatait és felismeréseit enciklopédikus sokoldalúságú aforizmákban rögzítette. Költeményei közül a legjelentősebb a Himnuszok az éjszakához című ciklus. Tudományos kutatással is foglalkozott, s közben allegorikus filozófiai elmélkedés megírásába kezdett a természeti jelenségekről. Részt vett a jénai romantikus csoport életében. 1802-ben adták ki A saisi diákok című regényét, amely befejezetlenül maradt. E műve szerint a költészetnek nem a valóságot kell visszatükröznie, hanem a valósággal ellentétes új világot teremtenie. Nagy epikai műve a - szintén befejezetlenül maradt - Heinrich von Ofterdingen, amely egy ifjú költővé válását ábrázolta. Weissenfels-ben halt meg tuberkolózis következtében.

[5]

1821. március 25.

Görögországban általános felkelés robban ki a török uralom ellen

Az első hellén törzsek a Kr. e. 2. évezred elején telepedtek meg a mai Görögország területén. A krétai minoszi kultúra egy természeti katasztrófának, a mükénéi civilizáció pedig a dórok támadásának esett áldozatul. Ezt követően városállamok (poliszok) alakultak ki, amelyek közül Athén és Spárta lettek a legjelentősebbek. A városállamok hanyatlását a római uralom évszázadai követték. A római birodalom bukása után Görögország a bizánci birodalom része lett, majd török uralom alá került. 1821. március 25-én felkelés tört ki a török uralom ellen - melynek emlékére nemzeti ünneppé nyilvánították ezt a napot. A drinápolyi béke értelmében (1829. szeptember 14.) Törökország elismerte Görögország önállóságát. Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország kezességet vállaltak az ország függetlenségéért, 1830. február 3-án a nagyhatalmak `de facto` elismerték Görögország függetlenségét, majd 1832. május 7-én `de jure` is. Görögország az első világháborúban az antant oldalán vett részt. 1924-ben megfosztották trónjától az 1863 óta uralkodó dán-házat, Görögország köztársaság lett 1935-ig, amikor visszaállították a monarchiát. 1941 és 1944 között német megszállás alá került. II. György király elhagyta az országot, 1946-ben tért vissza, amikor népszavazással helyreállították a monarchiát. A baloldali szervezetek a kormány ellen fordultak, kirobbantották az 1946-49-ig tartó görög polgárháborút, melyben a britek és az amerikaiak a monarchista erőket támogatták, ezzel megakadályozták a kommunisták hatalomra jutását. 1967-ben Papadopulosz ezredes államcsínnyel magához ragadta a hatalmat. Az 1967-1974 között uralmon lévő katonai diktatúra bukása után Görögország azonnal kilépett a NATO katonai szervezetéből (1980-ban visszatért), de az ország területén fekvő amerikai támaszpontokat nem zárták be. 1974 decemberében az államformáról tartott népszavazáson a görögök a köztársaság mellett döntöttek. 1981 óta az ország az Európai Unió tagja.

[6]

1821. március 25.

Megszületett Leövey Klára

A magyar nőnevelés egyik úttörője Máramarosszigeten látta meg a napvilágot. 1846-tól Teleki Blanka pesti nőnevelő intézetében volt tanítónő, majd 1849 elején Teleki Blankával Debrecenben sebesülteket ápolt, az üldözötteket, majd a bujdosókat segítette és a forradalom, a függetlenség gondolatának ébren tartásán munkálkodott. Erdélyben lett nevelőnő, de hazafias tetteiért elfogták, 5 évi várfogságra ítélték és Teleki Blankával a kufsteini várbörtönben raboskodott. Szabadulása után Máramarosszigeten leánynevelő intézetet alapított. Ennek megszűnése után 26 éven át a Teleki családnál volt nevelőnő. Közben 1865-től a Máramaros című lap munkatársaként gazdasági, politikai, irodalmi és főleg színházi vonatkozású cikkei jelentek meg. A szabadságharcra vonatkozó visszaemlékezéseit, tárcáit, verseit fővárosi lapok is közölték. Budapesten halt meg 1897. április 8-án.

[7]

1881. március 25.

Megszületett Bartók Béla zeneszerző

Bartók Béla a magyar határhoz köteli Nagyszentmiklóson látta meg a napvilágot. Vidéki városokban nevelkedett, ötéves korától tanult zongorázni édesanyjától, kilencévesen már kis táncdarabokat komponált. 1892-ben nyilvános hangversenyt adott, melyen saját kompozícióját is eljátszotta. Rendszeres tanulmányait 1894-ben, Pozsonyban kezdte meg. 1899-ben iratkozott be a budapesti Zeneakadémiára, ahol elsősorban zongoristaként fejlődött. 1902-ben Richard Strauss hatására kezdett ismét komponálni, Kossuth szimfóniája Straussra emlékeztet, de magyar jellegű, az osztrák himnusz eltorzítása botrányt is keltett. Tanulmányai befejezése után a magyar népzene felé fordult. Kodály Zoltánnal együtt felismerte, hogy ez nem azonos a cigány műzenével, s gyűjtőútjaik során hatalmas anyagot tártak fel, a népi dallam- és ritmusvilágot saját műveikbe is beolvasztották. Bartók 1907-ben lett a Zeneakadémia zongora-tanszékének tanára, ahol 1934-ig tanított. Az oktatási szünidőben népdalokat gyűjtött, s hamarosan közzétette népdal-monográfiáit és tanulmányait.
Első zeneszerzői periódusában zongora- és zenekari darabokkal, valamint I. vonósnégyesével jelentkezett. Kvartettjei végigkísérik stílusának fejlődését: az elsőben még kimutathatók a népdalhatások, a II. arab motívumai 1913-as észak-afrikai útjának eredményeit tükrözik, a III-ban (1927) és a IV-ben (1928) erősebb a disszonancia, míg a két utolsó ismét a hagyományos tonalitáshoz közelít. 1911-ben írta egyetlen operáját, Balázs Béla drámájának szövegére, A kékszakállú herceg várát. Zenéje Debussy-hatást is mutatott, de áthatották a régi magyar népdal jellegzetességei. Két táncjátékot is írt az 1910-es években: A fából faragott királyfit és a Lengyel Menyhért műve alapján készült, pantomimszerű A csodálatos mandarint. Az I. világháború megakadályozta gyűjtőútjait, ezért Bartók a zeneszerzés mellett a népdalgyűjtemény rendezésével foglalkozott. A Tanácsköztársaság alatt Kodállyal és Dohnányival a zenei direktórium tagja volt. Utána Kodályt eltávolították a Zeneakadémiáról, Bartók, bár tanártársa védelmére kelt, állásában maradhatott.
Az 1920-as és 30-as évek Bartók legtermékenyebb korszaka, érett zenei nyelve is ekkor alakult ki. Stílusa dinamikus és változatos, amelyet a diatonikus és kromatikus elemek együttélése és élénk ritmus jellemez. Ekkor írt főbb alkotásai: hegedűversenye, két zongoraversenye, a zenekari kísérettel készült kórusmű, a Cantata Profana, a Zene húros- ütőhangszerekre és cselesztára és a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, valamint a Divertimento. Zongoraművész-pályáján is ez volt a legsikeresebb korszak: Európa majd valamennyi országában, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban is fellépett. A fasizmus elől 1940-ben az USA-ba emigrált, ahol feleségével, Pásztory Dittával kétzongorás koncerteket adott. Utolsó éveiben a leukémia mind a tanításban, mind a koncertezésben akadályozta. 1943-ban komponálta a Concertót, 1944-ben a Hegedű szólószonátát, s 1945-ben fejezte be - néhány ütem kivételével - a III. zongoraversenyt. New York-ban halt meg 1945. szeptember 26-án. Népdalgyűjtésének egy részét, a román, szlovák és török anyagot csak halála után adták ki. 13 ezer dallamot tartalmazó magyar gyűjteménye 1991-ben jelent meg. Kutatói teljesítménye talán még zeneszerzői hagyatékánál is jelentősebb. Darabjait életében külföldön ritkán játszották, mára a Concerto és a hat kvartett az alaprepertoár része lett. Zenéjét a világklasszikusok közt tartják számon. 1988. július 7-én hamvait Budapesten helyezték végső nyugalomra.

[8]

1891. március 25.

Megszületett Vörös János katona-politikus

Csabrendeken született. Pályafutását hivatásos katonatisztként kezdte. 1931-36 között a harcászat tanára volt a hadiakadémián. 1941-ben vezérőrnagyként, majd altábornagyként a vezérkari főnökség hadműveleti csoportfőnöki tisztét töltötte be. 1943-ban a HM anyagi főcsoportfőnöke, 1944-ben pedig hadtestparancsnok lett. Az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérletben játszott szerepe mindmáig tisztázatlan. 1945-ben már vezérezredesként a Moszkvában kötött fegyverszüneti egyezmény egyik aláírója volt. Ezután a honvéd vezérkar főnökeként, majd a Dálnoki Miklós Béla vezette, ideiglenes nemzeti kormány honvédelmi minisztereként működött. Balatonfüreden halt meg 1968. július 23-án.

[9]

1906. március 25.

Budapest áruminta vásárnak ad otthont

1885-ben rendezték meg az első budapesti Országos Általános Kiállítást, amelynek fővédnöke Rudolf trónörökös volt, s Jókai Mór mondott megnyitó beszédet. Budapest vásárrendező hagyományaihoz tartozik, hogy első európai fővárosként 1906. március 25-27. között Márciusi Vásár néven áruminta vásárnak adott otthont. Akkor a pesti Vigadó ruhatárában 225 négyzetméteren nyolcvannyolc kereskedő kínálta portékáját. Akkortájt Európában csupán a lipcsei és a párizsi vásár működött hasonló profillal. Az első világháború után a rendezvény a Budapesti Árumintavásár nevet vette fel. A Budapesti Nemzetközi Vásár elnevezés 1925-ben született, s ekkor már 13 nyelven jelentek meg a plakátok, prospektusok, szórólapok. Magyarország alapító tagja volt a szintén ebben az évben megalakuló Vásárvárosok Nemzetközi Szövetségének. Megalakulásának negyedszázados évfordulóját ünnepelte a seregszemle 1930-ban, s 200 szakma 1400 kiállítója 70 ezer négyzetméteren mutatkozott be. A BNV ekkor már igazi népünnepély volt, tíz nap alatt 400 ezren váltottak jegyet. A slágercikk 1938-ban a Philips televíziója, a közönség ámulva figyelte a távolba látó készüléket. A háború után, 1946-ban az esemény az Ipar a mezőgazdaságért címet kapta, s helyszíne pedig a lakók nélküli állatkert volt. 1949-től a politika került előtérbe, egymást érték a Rákosit és a tervgazdaságot dicsőítő jelentések, s így fokozatosan elsorvadt a BNV nemzetközi jellege. Ekkor Budapesti Helyi Ipari Vásárnak, majd Budapesti Ipari Vásárnak keresztelték át, s az esemény gazdasági jellege is szinte teljesen megszűnt. 1962-től nevezték újra BNV-nek a rendezvényt, s akkor kezdtek újraéledni a kényszerből megszakított nemzetközi kapcsolatok is. 1968-ban megalakult a Hungexpo, s ettől kezdve ez a vállalat lett a BNV gazdája. A hetvenes évek elején döntés született, hogy a Városliget a pihenőké, s 1974-től a vásárokat már Kőbányán rendezik meg. 1974-től tavasszal és ősszel is tartottak BNV-t, a nyolcvanas évektől pedig a vásár nemzetközi jellege már nemcsak az elnevezésében, hanem a lebonyolításban is szembetűnő. Az 1990-es évek a magánszektor térnyerésének időszaka, s egyre inkább teret kapnak a szakkiállítások. Míg 1993-ig évi két BNV-t rendeztek, azután csupán az őszi maradt meg ezzel a névvel, a tavaszi `beruházási javak szakvásárából` Industria lett. 2004-ben rendezték a 108. BNV-t.

[10]

1906. március 25.

Megszületett Alan John Percivale Taylor angol történész

A southport-i születésű tudós 1930 és 1983 között harminc tudományos és népszerű tudományos művet publikált, közöttük 1941-ben A Habsburg Monarchia 1809-1918 című kötetét, amely az Osztrák-Magyar Monarchia hanyatlásának és felbomlásának előzményeit, történetét dolgozta fel. Művei szorosan Európához kapcsolták, s ezen belül Kelet- és Közép-Európához. Utolsó éveiben harmadik felesége Haraszti Éva magyar történész volt. Londonban hunyt el 1990. szeptember 7-én.

[11]

1906. március 25.

Megszületett Jean Sablon francia énekes

Nogent-sur-Marne-ban született. Pályafutását sanzonénekesként kezdte, majd a vígopera műfajában folytatta. A II. világháború idején A partizánok dala című művével aratott sikert. Már az 1930-as években bebarangolta az Egyesült Államokat, fellépett a londoni Palladium színpadán, sokat szerepelt a rádióban. A háború alatt egyébként Dél-Amerikában és az Egyesült Államokban turnézott. 1945-ös hazatérése után a filmezés felé fordult; híres filmje volt a Paris chante toujours (Párizs mindig énekel). Nagy sikerrel lépett fel az Etoile színházban, az Olympia színpadán, és annak ellenére, hogy igazi párizsinak vallotta magát, otthonosan mozgott öt világrész színpadán. Az 1980-as évek elején újabb amerikai meghívásnak eleget téve a New York-i Lincoln Center-ben, majd Rio de Janeiróban adott emlékezetes hangversenyeket. Emlékiratait 1979-ben, Robert Laffont adta ki. 1994. február 24-én halt meg Cannes-La Bocca-ban.

[12]

1916. március 25.

Megszületett Kaszap Istán jezsuita szerzetes kispap

Szülővárosának, Székesfehérvárnak cisztercita gimnáziumában érettségizett. 1934 nyarán lett novícius, jezsuita szerzetes, kispap. Rendtársai, tanárai szerették, tisztelték, igazi apostollá vált. `A bűnösök megtéréséért - engesztelő áldozatul` - önmagát ajánlotta fel Krisztusnak. 19 éves korában gyógyíthatatlan betegség támadta meg, s 1935-ben egész évben szenvedett, de zúgolódás, panasz nélkül viselte a fájdalmakat. 1935. december 17-én bekövetkezett halála után sok ember fordult hozzá segítségért, székesfehérvári sírjánál sok márványtáblácska hirdeti az ő közbenjárásának tulajdonított imameghallgatásokat. 1941. október 11-én megindult boldoggá és szentté avatási perének első, egyházmegyei, 1948-ban pedig második, római szakasza.

[13]

1921. március 25.

Megszületett Jancsó Adrienne színésznő

Marosújváron látta meg a napvilágot. Először csak pódiumon hirdette az `igét` anyanyelvén, azután a kolozsvári Nemzeti Színházban (Magyar Színházban) folytatta a küzdelmet a magyar nyelv és kultúra fennmaradásáért. Amikor Erdélyben végképp reménytelennek tűnt számára a küzdelem, 1947-ben családjával együtt Magyarországra települt át. Vidéki színházakban, kultúrházakban tanúsította, hogy a szép magyar beszéd él és élni akar. 1985-1990-ig a Vers és dal a Várban estek szervezője volt. Előadóestjeit főleg a magyar népköltészet remekeiből, balladáiból állítja össze. 1965-ben Jászai Mari-díjjal, 1971-ben érdemes művész címmel, 1995-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Megkapta a Magyar Örökség kitüntető címet is. Budapesten hunyt el 2006. január 23-án.

[14]

1921. március 25.

Megszületett Simone Signoret francia filmszínésznő

A német származású művésznő Wiesbaden-ben született Kaminker néven. Gyermekként került Franciaországba, majd statisztaként kezdte pályáját az 1940-es években. A háború után első férje, Yves Allégret adta első jelentős szerepeit A hajnal démonai, a Vendéglő a teliholdhoz és a Fondorlatok című filmekben. Harmincévesen rosszlányokat és rossz asszonyokat játszott: Körbe-körbe, Aranysisak. 1951-ben házasságot kötött Yves Montand-nal. Abban az időben Carné: Therese Raquin, Clouzot: Az ördöngösök, Rouleau: Salemi boszorkányok című darabjaiban alakított jelentőset. Nagy nemzetközi sikere volt Clayton: Hely a tetőn, Leterrier: Gonosz játékok, Clement: Nap és óra című filmjeiben. 1959-ben a Hely a tetőn című filmben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat. Jelentős szerepeket alakított az Egyesült Államokban: a Bolondok hajójában és a Csehov Sirályából készült filmalkotásban. Montand-nal közös filmjei közül Costa-Gravas Vallomása volt talán a legfontosabb. Jean Gabinnel A macskában aratott sikert, majd az Előttem az élet című Ajar-regény filmváltozatával és Az egyiptomi utassal búcsúzott a filmtől és a közönségtől. Több könyvet írt, köztük egy regényt is. 1977-ben jelent meg Már a nosztalgia sem a régi című memoárkötete (magyarul 1990-ben). 1985. szeptember 30-án halt meg Autheuil-Anthouillet-ben.

[15]

1926. március 25.

Megszületett Papp László ökölvívó

A budapesti születésű sportoló 1945-től 1964-ig tartó aktív sportolói pályafutása során 1948-ban, 1952-ben és 1956-ban lett olimpiai bajnok, először középsúlyban, majd kétszer nagyváltósúlyban. Ezenkívül kétszeres EB-aranyérmes, majd 1957-től profiként 29 összecsapást nyert meg, s 1962-ben, 1963-ban és 1964-ben Európa-bajnok volt. Örök fájdalma maradt, hogy a kommunista sportvezetés nem engedte a profi világbajnoki címért ringbe szállni. Visszavonulása után edző lett, 1970-től mesteredző. 1964 és 1968 között az FTC, 1968-ban és 1969-ben a Bp. Honvéd ökölvívó szakosztályának tanácsadója, 1969 és 1992 között a magyar ökölvívó-válogatott szövetségi kapitánya, illetve vezetőedzője, közben 1978-ban és 1979-ben az Óbudai Tsz SK ökölvívó-szakosztályának edzője. Olyan kiváló bokszolókat nevelt, mint Gedó György (olimpiai bajnok), Badari Tibor, Kajdi János, Orbán László. 1982-ben NOB Érdeméremmel tüntették ki, 1989-ben megkapta a WBC `a világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának` járó övét. 1991-től a magyar Halhatatlanok Klubjának a tagja, 1993-ban Nemzetközi Fair Play-díjat kapott. 2001-ben beválasztották a Nemzetközi Ökölvívó Hírességek Csarnokába. 2001-ben a MOB védnökségével a Nemzeti Sport által rendezett szavazáson a XX. század harmadik legjobb magyar férfi sportolójává választották. 2001. március 26-án 75. születésnapja alkalmából Millenniumi Ezüst Emlékérmet kapott, 2001 novemberében Budapest díszpolgára lett. Szerepelt a Nehéz kesztyűk és a Pofonok völgye című filmekben. 2003. október 16-án halt meg a magyar fővárosban. 2004 óta az ő nevét viseli a budapesti sportaréna.

[16]

1931. március 25.

Megszületett Sík Ferenc színházi rendező

A békéscsabai születésű művész 1953-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát. 1950-58 között az Állami Népi Együttes szólótáncosa, koreográfusa 1963-65 között pedig az egri, majd 1965-től 1981-ig a pécsi színház rendezője, illetve főrendezője volt. 1973-tól a gyulai Várszínházban művészeti vezetőként, 1982-től a Nemzeti Színház rendezőjeként, 1991-től haláláig főrendezőjeként dolgozott. Hosszú rendezői pályáján a magyar és külföldi klasszikusok egész sor nagysikerű alkotását vitte színpadra: Shakespeare, Moliére, Brecht, vagy Illyés Gyula, Gyurkovics Tibor, Sütő András műveit. Ő rendezte többek között az Advent a Hargitán című Sütő-drámát, amely több mint 270-szer szerepelt a Nemzeti Színház műsorán. Rendezett a határon túl is, például Szabadkán, Temesvárott, Helsinkiben és Aachenben is. 1994-ben kapta meg a Kossuth-díjat `a magyar dráma színpadra állításában végzett, több évtizedes, magas színvonalú rendezői munkásságának elismeréseként`. 1995. január 16-án bekövetkezett halála után egy nevét viselő alapítványt jegyeztek be, amely magyar szerzők műveinek színpadra állítását támogatja, valamint díjat alapítottak - arany emlékgyűrű -, amelyet minden évad végén a Nemzeti Színház társulata titkos szavazással ítél oda a kimagasló teljesítményt nyújtó művésznek.

[17]

1941. március 25.

Jugoszlávia csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez

A három tengely-nagyhatalom szövetségét rögzítette az 1940. szeptember 27-én aláírt háromhatalmi egyezmény, amely szerint Japán elfogadta Németország és Olaszország vezető szerepét Európában, míg ez utóbbiak Japánét a távol-keleti térségben. Az egyezmény segítségnyújtási kötelezettséget írt elő aláíróinak arra az esetre, ha a háborúban az egyezmény megkötésének idején még részt nem vevő hatalom a szerződő felek bármelyikét megtámadja. A A II. világháborúban a jugoszláv kormány kiszolgáltatta az országot a tengelyhatalmaknak, s 1941. március 25-én csatlakozott a német-japán-olasz háromhatalmi egyezményhez.

[18]

1945. március 25.

az ópusztaszeri nagygyűléssel megkezdődik a földreform végrehajtása

[19]

1948. március 25.

Államosítják a 100 főnél több munkást foglalkoztató üzemeket

Rendeleti úton államosítják a 100 főnél több munkást foglalkoztató üzemeket, és puccsszerűen munkásigazgatókat neveznek ki élükre. Az intézkedés, amely több mint 160 ezer dolgozót érint, a külföldi tulajdonban lévő üzemekre nem vonatkozik.

[20]

1955. március 25.

Megalakul a Petőfi Kör

A Kossuth Klubban megalakul a DISZ Petőfi Köre. Titkára Tánczos Gábor.

[21]

1957. március 25.

Létrejön a Közös Piac

Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország külügyminiszterei aláírják a római szerződéseket az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) megalakításáról, s ezek 1958. január 1-jén lépnek hatályba. A gazdasági összefogás központi gondolata olyan vámunió létrehozása, amely biztosítja a szabad árucserét, és egy közös külső vámtarifa bevezetése harmadik országokkal szemben. Emellett a munkaerő és a tőke szabad mozgására törekszenek. A gazdasági együttműködés alapja Európában a konjunktúra- és valutapolitika, a kereskedelmi politika koordinálása harmadik országokkal szemben, valamint az adórendszer, a közlekedési és a szociálpolitika egyeztetése. A közös agrárpolitika a mezőgazdasági termékekre vonatkozó közös piaci szabályozáson alapszik. A tagországok mezőgazdáinak védelmet nyújtanak harmadik országokbeli konkurensekkel szemben és garantálják termékeik viszonylag magas minimális felvásárlási árakon való korlátlan átvételét. Az EGK szervei: - a Miniszterek Tanácsa, amelynek döntéshozatali felhatalmazása van; - a Bizottság, amely a közösség működését és továbbfejlődését hivatott biztosítani - tagjait négy évre választják meg konszenzussal a kormányok, amelyektől független; - az Európai Parlament, amely tanácsadó és ellenőrző funkciókkal van felruházva; - a Bíróság, amelynek bíráit hat évre nevezik ki a kormányok, egyaránt gyakorol jogszolgáltató és jogalkotó funkciókat; - az Euratom-szerződés előirányozza a tagországok együttműködését a békés atomkutatás- és hasznosítás területén, különösen atomerőművek építése és üzemeltetése terén. A Közös Piac létrejöttét az egyesült Európa felé vezető lépésnek tekintik.

[22]

1957. március 25.

A Kossuth Kiadó kötetet jelentet meg az `ellenforradalom` külföldi megítéléséről.

[23]

1975. március 25.

Megölik Feiszal királyt

Szaúd-Arábia királyát, Feiszal ibn Abdul-Aziz ibn Szaúdot riadi palotájában egyik unokaöccse megöli. A tettest, Feiszal ibn Masszud Abdal-Azízt azonnal lefogták. A nyilvánosság előtt elmebetegnek nyilvánították. Június 18-án egy iszlám bíróság bűnösnek mondta ki, s Rijad egyik terén nyilvánosan lefejezik. Feiszal egész pályafutása alatt, amelyet 1926-ban, mint külügyminiszter kezdett meg, de főleg amióta királyként uralkodott - vagyis 1964 óta - azon munkálkodott, hogy hazáját beduin országból modern állammá változtassa. Különösen nagy súlyt fektetett a gazdasági és nevelési fejlesztési tervekre.

[24]

1983. március 25.

Forgalomba hozzák az 1000 Ft-os bankjegyet

[25]

1985. március 25.

Megkezdődik az utolsó MSZMP-kongresszus

A gazdasági nehézségek keltette szociális feszültségeket a pártállam intézményrendszerével mind nehezebb volt kezelni. A kezdeti kutatások arra mutatnak: az `elégedettség` politikája visszaszorította a probléma feltárást. 1982-ben a KB létrehívott egy konzultatív tanácsot, amelyben fiatal közgazdászok javaslatot dolgoztak ki az ár- és bérviszonyok radikális megváltoztatására, a piaci viszonyok érvényesítésére, szerkezeti átalakításokra. Kádár azonban nemet mondott a polgári piacgazdaság bevezetésére. Ezután jöttek azok, akik további kölcsönökkel injekciózták életre évről évre a rendszert. Az utolsó - ezt akkor még természetesen nem láthatták - MSZMP-kongresszus külső jegyeiben még a `változatlan vonal`-at sugallta.

[26]

1990. március 25.

Többpárti választásokat tartanak Magyarországon

Március 25-én és ápr. 8-án 1947 óta először tartanak többpárti választásokat Magyarországon.