A berlini fal leomlása: a kommunizmus bukása

Kennedy látogatása a Falnál 1963-ban

Gorbacsov, aki elindította a változásokat

Az 1989-es politikai földrengést Mihail Gorbacsov színre lépése készítette elő, aki 1985 márciusában került a Szovjetunió élére. Az akkor 54 éves, fiatalnak számító politikus új irányt jelölt ki: elismerte, hogy a szovjet gazdaság stagnál, és mélyreható változásokat sürgetett. Reformjait két híressé vált kifejezés jelölte: a glasznoszty (átláthatóság) és a peresztrojka (átalakítás).

A reformokat jelentős ellenállás kísérte a szovjet bürokráciában, és hamar kiderült, hogy az átalakulás nem lesz egyszerű. Gorbacsov így sem a radikális reformerek, sem a konzervatív ellenzők elvárásait nem tudta teljes mértékben kielégíteni.

Sinatra-doktrína: Mindenki járja a saját útját

Gorbacsov egyértelművé tette, hogy a Szovjetunió nem fogja többé katonai erővel vagy politikai nyomással elfojtani a kelet-európai országok szabadságvágyát, ahogyan korábban történt Magyarországon (1956) vagy Csehszlovákiában (1968). Ez az új irány, amelyet ironikusan Sinatra-doktrínának neveztek – utalva Frank Sinatra My Way című dalára –, megnyitotta az utat a kelet-európai változások előtt.

Lengyelország és Magyarország: az úttörők

Lengyelországban a Szolidaritás szakszervezet már az 1980-as évek elejétől küzdött a szabadságért. A Szolidaritás újabb, tömeges sztrájkokkal kikényszerítette az 1989-es részleges szabad választásokat, melyek az ellenzék győzelméhez vezettek. Így jött létre Tadeusz Mazowiecki vezetésével az első nem kommunista kormány Kelet-Európában.

Magyarországon 1989-ben kezdődtek el a valódi reformok, miután Kádár János helyére Grósz Károly, majd Németh Miklós került, aki megkezdte a nyugati határ megnyitását. Az 1989. augusztus 19-i Páneurópai Piknik során több száz keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, ami közvetve hozzájárult a berlini fal leomlásához.

A berlini fal leomlása: a szabadság jelképe

A keletnémet kormány végül 1989 novemberében kényszerült megnyitni határait, amit egy félreértés gyorsított fel. A nyugatnémet média hírére tömegek gyűltek össze a berlini falnál, és az éjszaka folyamán átjutottak Nyugat-Berlinbe. Emberek ezrei bontották le fizikailag is a falat, amely közel három évtizedig Európa megosztottságának szimbóluma volt.

Berlin példája ragályosnak bizonyult. Csehszlovákiában november 17-én kezdődtek meg a tiltakozások, amelyek gyorsan „bársonyos forradalommá” nőtték ki magukat. Václav Havel, a neves drámaíró vezetésével hamarosan új, demokratikus kormány alakult.

Bulgáriában a kommunista párt leváltotta a régóta hatalmon lévő Todor Zsivkovot, és békés átmenetet indított el. Ezzel szemben Romániában Nicolae Ceaușescu diktatúrája ellen decemberben véres lázadás tört ki, amely Ceaușescuék kivégzésével ért véget, és mintegy kétezer ember halálával járt.

Új korszak kezdete

1989 végére az addig megdönthetetlennek hitt kommunista rendszerek összeomlottak. Ezek a történelmi események véget vetettek a hidegháborúnak, és új korszakot nyitottak Európában, amelyben a szabadság, demokrácia és önrendelkezés eszméi kerültek előtérbe.

A muyinteresante.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején