Magyar orvos műtéte változtatta meg Trianont 

Az angol beteg meggyógyul

A békeszerződés 29. cikke a  részletes határkijelölést úgynevezett nemzetközi „határrendező bizottságok” feladatául tűzte ki. A magyar-csehszlovák határ esetén a bizottságban a két érintett ország delegáltjain kívül az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Japán képviselője foglalt helyet. A magyar-csehszlovák határrendező bizottság, bár Brnoban alakult meg, székhelyét folyamatosan váltogatta a csehszlovák és a magyar oldalon, ugyanis munkájának a helyszíni szemle szerves része volt.

A határrendező bizottság egyik angol tisztje éppen Budapesten volt, amikor súlyosan megbetegedett, és Magyarország akkori legjobb fül-orr-gégészéhez, Dr. Krepuska Gézához ajánlották be. Miután Krepuska a tiszt (a legenda szerint gyógyíthatatlan fül-, vagy gége-) betegségét sikeresen megoperálta és kikezelte, rábeszélte, hogy az antant-bizottság tagjai szálljanak ki a helyszínre és nézzék meg a két falut.

Velük ment a Rimamurányi Vasmű igazgatója, Lipthay B. Jenő és dr. Aurel Pál jogász is. A Somoskőújfaluban sétáló antant tiszteknek javasolták, hogy próbáljanak meg szóba elegyedni bárkivel az utcán - szlovákul. Miután az 1910-es népszámlálás a majd’ kétezer fős faluban mindössze tizenöt szlovák anyanyelvűt talált, ez nem sikerült. A bizottság tagjai előtt állítólag ekkor vált világossá, hogy ez egy színmagyar falu.

Dr. Krepuska Géza

A Budapestre visszatérő bizottság tárgyalásokat kezdeményezett a helyzet tisztázására, ami egy hosszas procedúra kezdetét jelentette. A határkijelölő bizottság szavazattöbbséggel hozta meg döntéseit, így - lévén, hogy hat képviselőből állt - szavazategyelőség is előfordulhatott. Bizakodóan tekintett a magyar fél a francia miniszterelnökről elnevezett Millerand-levélre is, ami a határrendezésnél különböző előnyöket helyezett kilátásba a magyar fél részére.

A magyar határmegállapító bizottság a tárgyalások során etnikai-néprajzi és gazdasági érveket sorakoztatott fel Somoskőújfalu és Somoskő, valamint a Krepuska-birtokon fekvő bazaltbánya Magyarországhoz tartozása mellett. Tánczos Gábor altábornagy, aki a magyar érdekeket képviselte, azzal érvelt, hogy az irányadó vélelem szerint Magyarország városai és különösen Budapest kövezésére a badacsonyi bazalt nem, csupán a somoskői bányában kitermelt kő alkalmas, de természetesen felhívták a figyelmet a térség színmagyar voltára is.

1. A „Palóc Olümposzon”
2. Az angol beteg meggyógyul
3. A diplomácia porondján
4. Trianon rugalmas határai?
5. Szlovák vár – magyar falu

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?