4600 éves lépcsős piramist találtak Egyiptomban
2014. február 4. 09:19 MTI
A gízai Nagy Piramisnál néhány évtizeddel idősebb, mintegy 4600 éves lépcsős piramist találtak amerikai régészek Egyiptom déli részén, Tell Edfuban.
Korábban
A Luxor és Asszuán között félúton fekvő Tell Edfuban végzett ásatásokon a Chicagói Egyetem régészei tárták fel a lépcsős piramist. Az egykoron 13 méter magas építmény egyike annak a hét vidéki piramisnak, amelyet vagy a IV. dinasztia idején uralkodó Huni (kb. i.e. 2635-2610), vagy Sznofru (kb. i.e. 2610-2590) fáraó építtetett. Az idők során a piramis kőtömbjei fosztogatás áldozatául estek, és az idő foga is kikezdte, így magassága ma már csak mintegy öt méter.
Az Egyiptom középső és déli részén, elszórtan található úgynevezett vidéki piramisokat nagyobb települések közelében építették, nincs belső kamrájuk, azaz nem temetkezési célt szolgáltak. A hét piramis közül hat - köztük a Tell Edfuban talált - nagyjából azonos méretű, 18,4 x 18,6 méter alapterületű - olvasható a Livescience tudományos hírportálon.
Az utókor számára rejtély, hogy miért építették ezt a hét piramist. Valószínűleg a fáraó kultuszát hirdető szimbolikus emlékműként használhatták, amely az uralkodó hatalmát volt hivatott erősíteni a déli provinciákban.
"Igazán elképesztő a hasonlóság a piramisok között, minden bizonnyal közös terv alapján épülhettek" - mondta Gregory Marouard, a Chicagói Egyetem orientalisztikai intézetének kutatója, aki a piramis feltárását vezette. Az újonnan felfedezett piramis keleti oldalán a régészcsoport ételáldozatra utaló maradványokat talált. Ez a felfedezés azért fontos, mert segíthet megérteni az ilyen típusú piramisok jelentőségét.
Hieroglifákat is találtak a piramis falán. A feliratokat az építmény lábánál eltemetett csecsemő- és gyermekmaradványok mellett lelték meg. Úgy vélik, hogy a leírások és a temetkezések jóval későbbi időkből valók, mint a piramis.
Bár a szakembereknek tudomásuk volt a Tell Edfuban lévő piramis létezéséről, soha nem folytattak itt feltárásokat, míg Marouard csoportja 2010-ban el nem kezdett a térségben dolgozni. Ők találtak rá a homokkal, modern idők szemétjével és a fosztogatásból megmaradt kőtömbök darabjaival vastagon befedett építményre. Marouard szerint a építmény egyáltalán nem tűnt piramisnak, a közeli faluban élő emberek azt gondolták, hogy egy sejk, a helyi muzulmán szent sírja lehet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egész Európában népszerű volt a középkorban a legendás Artúr király kultusza tegnap
- A gyertyák csonkig élnek – így élte meg Márai Sándor a 20. század viharait tegnap
- Nem működött a kivéreztetés taktikája Verdunnél tegnap
- A műkritikusokat is átverte az ecsetet ragadó csimpánz tegnap
- A fal túloldalán: a Roosevelt-ház erős asszonyai tegnap
- A legenda szerint férfiak kezében balszerencsét hoz a híres Koh-i-Noor gyémánt 2021.02.20.
- A középkor hálószobatitkaitól a másnaposság elleni tojásig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei 2021.02.20.
- Balszerencsés volt a szerelemben II. József, a „kalapos király” 2021.02.20.
