Öt bámulatos régészeti felfedezés a Szentföldről

2013. november 11. 10:31

Igaz-e a zsidók tömeges öngyilkosságáról szóló történet? Hol győzte le Dávid Góliátot? Hogy nézett ki az ősi Jeruzsálem? Milyen hajót használt Jézus? A Szentföld a bibliai régészet kimerítetlen aranybányája, de ahogy az az alábbi összeállításból is kiderül, inkább a kérdőjelek sorakoznak, s kevés a készpénznek vehető állítás.

Korábban

Ahol Dávid és Góliát összecsapott

Az Elah-völgyben, Jeruzsálemtől 30 kilométerre délnyugatra található erődített város, Hirbet Kejjafa az ókorban az Izraeli Királyság és a filiszteusok területeinek határán feküdt, szemben a Gát nevű filiszteus várossal. Egy elszenesedett olajmagból vett mintán végzett C14-es radioizotópos vizsgálat segítségével megállapították, hogy a település rövid ideig, mindössze i.e. 1020 és i.e. 980 között létezett, majd megsemmisítették.

A település valószínűleg azonos a Józsué könyvében is szereplő Saarajimmal (nevének jelentése: két kapu), mint Júda fiai törzsének városa, s a felsorolásban Szoko és Azeka után szerepel. A Biblia szerint itt zajlott Dávid és Góliát küzdelme: miután Dávid megöli ellenfelét, a filiszteusok megfutamodnak „és hullának a Filiszteusok sebesültjei és a Saraim felé vezetõ úton Gáthig és Ekronig” (1 Sám 17:52).

A 2,3 hektáron elterülő, 700 méter hosszú városfallal körülvett település fontos szerepet tölthetett be az egységes Izraeli Királyság idejen. Hirbet Kejjafa egyébként a júdeai várostervezés legkorábbi példája, s a hat éve folyó feltárások arra utalnak, hogy összetett társadalom alakult ki a korai időkben. Korábban 3000 éves szentélyeket találtak, idén júniusban pedig egy hatalmas, ezer négyzetméteres épület romjaira bukkantak: a feltételezések szerint egy palotára, amit maga Dávid király használt.