Öt bámulatos régészeti felfedezés a Szentföldről
2013. november 11. 10:31
Korábban
Vár a júdeai hegyekben
A Holt-tenger mellett, Izrael területén álló maszadai erődöt Nagy Heródes (i.e. 73-i.e. 4) eredetileg téli pihenőhelynek szánta, miközben arra is gondolt, hogy az építmény biztonságot nyújtson egy esetleges zsidó felkelés, vagy római támadás ellen. Az egyetlen hatalmas, 200-300 méter magas, 550 méter hosszú és 300 méter széles sziklára épült erőd luxuspalotákkal, barakkokkal, raktárokkal, fürdőkkel és – mivel saját vízforrással nem rendelkezett – ciszternákkal büszkélkedett; az erőd a tengerszinttől 60 méteres magasságban (a Holt-tengertől számítva 400 méterre) helyezkedett el.
A helyszínt 1842-ben azonosították, de csak 1963 és 1965 között tárta fel Jigael Jadin izraeli régész. A távolságok és a száraz időszak miatt gyakorlatilag kétezer éven át háborítatlan maradt, a rómaiak nyugati oldali rámpáját még meg lehetett mászni. Az épületek restaurálása azóta tart: felújították Heródes két palotájának falfestményeit és a római fürdőket, de azonosították és helyrehozták a zsinagógát, a raktár- és lakóépületeket is, s még megvan a római ostromsánc, illetve a falakon kívül épült 11 római barakk is.
A jól ismert történet szerint az Eleázár ben Jáir vezette maroknyi zsidó felkelőcsoport i.e. 72-ben a megközelíthetetlen erődöt választotta a rómaiakkal szembeni ellenállás utolsó bástyájának. Nagyjából 960 zsidó: férfiak, nők és gyermekek vették be magukat az erődbe, de a nyolc-kilencezer római legionárius ellen esélyük sem volt. A szinte bevehetetlen vár több mint három évig állt ellen a római támadásoknak. Végül a megmaradt zelóta védők tömeges öngyilkosságba menekültek, hogy ne kerüljenek élve az ostromlók kezére.

Az öngyilkosság történetét az első századi zsidó történetíró, Josephus Flavius örökítette meg, ám azt korábban többször is kétségbe vonták, és ma több szakértő úgy gondolja, hogy a műben az eredeti történetet vagy nagyon felnagyították, vagy sosem történhetett meg. A régészeti eredmények már eddig is többször cáfolták Josephus elbeszélését: a történetíró például a két feltárt palota közül csak egyről tesz említést, 960 áldozatról beszél, de csak 28 ember csontvázát találták meg, s miközben több épület is leégett, ő csupán egy tűzesetet említ.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Újra éles fegyverekkel repül egy második világháborús P-40 Warhawk tegnap
- Képernyőre kerül a The Beatles elfeledett mentora tegnap
- Önálló betegségként kezelte a szerelmi bánatot az iszlám orvoslás tegnap
- Visszatért a viktoriánus elrendezés a Buckingham-palota képtárába tegnap
- Megfejtették egy kétszáz éves vörös-tengeri térkép titkait tegnap
- Szatírából született a viktoriánus prüdéria közismert mítosza tegnap
- A mai napig homályosak a Vörös Hadsereg Frakció 1986-os merényletének részletei tegnap
- Ismeretlen kultuszról is mesélnek a most felfedezett ókori feliratok Törökországban tegnap













