A korabeli sajtó szerint Spanyolországba menekült Sztálin legkegyetlenebb bizalmasa

Sztálin lánya, Szvetlana és Lavrentyij Berija

Az 1945-ös jaltai konferencián, a második világháború végén Franklin D. Roosevelt félre nem érthető módon határozta meg Berija fontosságát. Az amerikai elnök szerint a belügyi népbiztos olyan volt Sztálin számára, mint Hitlernek Himmler. Állítólag magának a szovjet diktátornak sem okozott a gondot, hogy ezt beismerje: „Igen, ő a mi Himmlerünk”.

A Kreml szörnyetege

Berija sötét és vérszomjas imázsa halála után nem szűnt meg, sőt tovább erősödött. A szadizmusáról, kegyetlenségéről és szexuális züllöttségéről szóló beszámolók – talán a halálos ítéletét igazolandó – rohamos gyorsasággal terjedtek el, olyannyira, hogy a „Kreml szörnyetegeként” vált ismertté. Az említett jaltai konferencián, amelyen a már gyakorlatilag legyőzött náci Németországgal való béke feltételeit rögzítették, Berija Sztálin kedvenc emberének és legfőbb bizalmasának számított.

Ő volt a szovjet állampolgárok által leginkább rettegett figura, annak ellenére, hogy nyugodt megjelenésű, derűs arcú, ember volt, félénk mosollyal. Aki nem ismerte, nehezen tudta elképzelni, hogy e mögött a barátságos fizimiska mögött egy vadállat rejtőzik.

Berija a nélkülözhetetlen

Berija nagyon fontos posztokat töltött be a kommunista rendszerben. 1938 és 1953 között a Szovjetunió politikai rendőrségének (NKVD) volt a vezetője, de 1942-ben belügyminiszterként, míg 1946-ban miniszterelnök-helyettesként is szolgált. Rémuralma alatt ellenzéki beállítottságú állampolgárok millióit száműzték, börtönözték be vagy szállították a Gulagra.

Szadista természetére maga is figyelmeztetett egy honfitársaihoz intézett, 1937-es beszédében: „Bárki, aki a szovjet nép és Sztálin pártjának akarata ellen cselekszik, azt kíméletlenül szétzúzzuk és megsemmisítjük”.

De mi történt Berijával, amikor Sztálin meghalt? A kegyetlen mészáros hamarosan az új elnök, Malenkov csatlósainak célkeresztjébe került. Mindenki számára egyértelművé vált, hogy Berija hosszú pályafutása a Szovjetunió szolgálatában a végéhez közeledik.

Franco nem örült neki

A férfit szovjetellenes tevékenységgel vádolták, melynek következtében Berija eltűnt. Egy ideig senki sem tudta, mi történhetett vele. 1953. szeptember 23-án – hat hónappal Sztálin halála után – hatalmas felzúdulás volt a spanyol sajtóban, a Franco-rezsim közel negyven éves uralma alatt az egyik legnagyobb.

Ekkor történt ugyanis, hogy egy sajtóorgánum címlapján olyan hír jelent meg, miszerint Berija Malagában bujkál és Franco védelmetét élvezi. Néhány órával azután, hogy a példányok az újságárusokhoz kerültek, a Tájékoztatásügyi Minisztérium telefonjai vég nélkül csörögtek. A cikk egyáltalán nem nyerte el sem Franco, sem a magasrangú kormánytisztviselők tetszését, mivel megkérdőjelezte a kormány azon nyugati államok irányában tett diplomáciai erőfeszítéseit, hogy Spanyolországot kivezesse a nemzetközi elszigeteltségből.

Miért éppen Spanyolország?

Az igazság az, hogy ekkor már túl késő volt és a világ összes hírlapja arról tudósított, hogy Beriját Malagában vélték felfedezni. Az újságok szerint azért választotta Spanyolországot, mert ez volt az egyetlen ország, ahol a kommunista pártszervezet a polgárháború ideje óta gyakorlatilag nem létezett. Egyes hírforrások azt is tudni vélték, hogy amerikai titkos ügynökök Richard Nixon alelnök megbízólevelével a zsebükben vitték volna Beriját az Egyesült Államokba, hogy menedékjogért cserébe információt szolgáltasson a különböző kormányokba beszivárgott orosz kémekről.

Kivégezték

Lavrentyij Pavlovics Berija bukásáról többféle verzió is létezik. Egyesek azt állítják, hogy soha nem is menekült el hazájából, és titokban tartóztatták le hazaárulás vádjával. Mások úgy gondolják, hogy a Szovjetunióból való távozása után adták át Moszkvának. Annyi bizonyos, hogy az újonan megalakuló kormány golyó általi halálra ítélte és 1953. december 23-án kivégezték.

Az ABC Historia cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

régészet

• Különös viking sír Norvégiában
• 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén
• Egy 2000 éves római tintatartó formálhatja át az ókori írástechnikáról alkotott képünket
• Váza és ópium – újabb bizonyítékot találtak a kutatók az ókori egyiptomi ópiumhasználatra
• Issyk-Kul, középkori város került elő a tó mélyéről
• Épinal régészeti feltárás
• A bronzkori csónakok titkai
• Mit rejt Toulon kikötője? Két évezred régészeti rétegei
• Római szarkofág és neolitikus építmény – szenzációs leletanyagot találtak a régészek Óbudán