2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Mindig is volt Európában kannibalizmus

2013. május 2. 12:26

Az őskortól a jelenkorig számos példa bizonyítja, hogy a kannibalizmus nemcsak a dél-kelet ázsiai vagy az afrikai primitív népek velejárója, hanem Európa történetében is gyakran felütötte fejét. Egy múlt hétvégén tartott konferencián elhangzott előadások szerint az európai kultúrától sohasem volt idegen a hullarablás, az emberevés, sőt ennek gyökerei is az öreg kontinenshez köthetőek.

Már a neandervölgyi is

2001-ben Németország északi részén, Berlintől mintegy 45 kilométerre egy kis viskóban egy véres, emberi hús fogyasztását tartalmazó videóra bukkantak a hatóságok, ám mivel a felvételen szereplő áldozat beleegyezett saját testrészeinek elfogyasztásába, az elkövetőt nem tudták gyilkosságért elítélni. „A kannibalizmus az emberiség egyik legszakralizáltabb tabuja, de az áldozat beleegyezése általában kiküszöböli a bűncselekmény lehetőségét” – mondta el a kannibalizmus és a sorozatgyilkosságok szakértője, Emilia Musumeci, a Cataniai Egyetem kriminológusa. A kannibalizmusra nem terjed ki a német büntetőtörvénykönyv hatálya, így az elkövetőt, Armin Meiwest csak öngyilkosságban való segédkezés vádjában találták bűnösnek.

A modern kori német esetet a hétvégén tartott, a témában elsőnek számító konferencián idézték fel, amely az európai kannibalizmus tárgykörét vette górcső alá a Manchesteri Egyetem szervezésében. A konferencia igen sokoldalú volt: a kortárs horrorfilmektől kezdve a középkori eucharisztikus áhítaton át, a freudi elméleteken keresztül a sci-fiig elemezte a kannibalizmus jelenségét.

Az sem véletlen, hogy a konferencia az öreg kontinensen került megrendezésre, ahol a kannibalizmusnak meglepően hosszú krónikája van az őskortól kezdve a reneszánszon keresztül egészen napjainkig. Európa büszkélkedhet a kannibalizmusra utaló legkorábbi fosszilizált maradványokkal is: 1999-ben francia paleoantológusok jelentették be, hogy a Rhone folyóhoz közeli Moula-Guercy barlangban hat neandervölgyi egyedtől származó, mintegy százezer éves csontokat találtak, amelyeket a régészek vizsgálatai szerint más neandervölgyiek törték össze, hogy a csontvelőhöz, illetve az agyhoz hozzáférjenek.

A francia eset nem egy elszigetelt incidens az őstörténetben. Az elmúlt évtizedben a kutatók több olyan bizonyítékról is beszámoltak, amelyek során kiderült, a neandervölgyiek egészen eltűnésük idejéig kóstolgatták fajtársaikat. Az egyik különösen szörnyű felfedezés a spanyolországi El Sidrón barlanghoz köthető, ahol a régészek 12 közeli rokonságban álló egyén feldarabolt és megnyúzott maradványait tárták fel: húsukat más neandervölgyiek ehették meg mintegy 50 ezer évvel ezelőtt.

„Hogy a Homo sapiens mikor kezdte folytatni a neandervölgyiek emberevő hagyományát, még vita tárgya, azonban maga a tény kétségtelen” – mondta Sandra Bowdler ausztrál kutató a konferencián. „Kevés bizonyíték van vadászó-gyűjtögető életmódot folytató őseink 'bűneiről', azonban 2009-ben felfedeztek egy emberi állkapcsot, amelynek egykori gazdáját a vizsgálatok szerint e kevésbé magasztos célból mészárolhatták le egyenes ági őseink” – egészítette ki Fernando Rozzi francia kutató.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár