Mi okozta a Római Birodalom bukását?

A kereszténység felvétele

A keresztényeket több mint két évszázadon keresztül nem tudták „betörni”, s eltéríteni hitüktől a császárok, még a véres pogromok ellenére sem. A keresztények hitükhöz híven nem voltak hajlandók istenként tekinteni uralkodóikra. Végül Konstantin császár (306-337) – akinek a Mulvius hídi csata előtti álmában egy kereszt jelent meg a következő kísérőszöveggel: „E jelben győzni fogsz”, s másnap vereséget mért az ellencsászárra – 313-as milánói ediktumában engedélyezte a keresztény közösségek szabad működését.

A Mulvius hídi csata kora újkori ábrázolása

Nagy Konstantin tevékeny szerepet játszott az egyház életének és működésének kiépítésében (gondoljunk csak a 325-ös niceai zsinatra), majd a következő évtizedekben az egyházi személyek egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a császárokra. A Konstantint követő összes császár (Julianust kivéve) mind megkeresztelkedett, 394-ben pedig Theodosius államvallássá emelte a kereszténységet.

Edward Gibbon történész szerint amellett, hogy az egész birodalom rossz alapokra épült és a bukás ily módon elkerülhetetlen volt, a kereszténység befolyásának növekedése és az erkölcsi romlás is okolható Róma összeomlásáért. Sokan támadják Gibbon nézetét, és minderre ellenérvként magát a birodalom keleti felét hozzák fel, amely több mint ezer évvel élte túl nyugati testvérét.

A keresztények lélekszámának növekedése jelentős problémákat okozott a birodalomban. A római polgárság igen nagy számban lett szerzetessé vagy apácává, akik fogadalmukhoz híven nem házasodtak, ezáltal a gyerekszám és a termelőerő is csökkent, az adóbevételről nem is beszélve. A keresztények gyülekezete – követve Jézusnak a szeretetről és az erőszakmentességről szóló prédikációit – bűnnek tekintette a gyilkolást, és nem volt hajlandó belépni a seregbe. Még azok a polgárok is vonakodtak, akik nem voltak keresztények, így a hadvezetés kénytelen volt a hadsereg sorait rabszolgákkal, gladiátorokkal és bűnözőkkel feltölteni, illetve barbárok tömegeit zsoldossá fogadni, akiknek hűségéhez sokszor kétség fért.

1. A barbárok betelepítése
2. A kereszténység felvétele
3. Túlnőtt önmagán
4. Infláció gyengítette a gazdaságot
5. Ólommérgezés sújtotta a lakosokat
6. A birodalom felosztása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe