Mi okozta a Római Birodalom bukását?
2012. október 12. 12:59
Sokak szerint már 410-ben, amikor a gótok Alarich vezetésével feldúlták az ezeréves várost, bekövetkezett a Nyugat-Római Birodalom bukása, de a birodalom csak Konstantinápoly 1453-as török elfoglalásával múlt ki. Róma összeomlásának okaira számtalan elmélet létezik, amelyek akár együttesen is okozhatták a birodalom végét. Összeállításunkban a hat legismertebbet emeljük ki.
Korábban
A barbárok betelepítése
A Római Birodalom az időszámításunk szerinti 2-3. századig Európa vezető és szinte megingathatatlan katonai hatalma volt, azonban a keletről érkező hatalmas germán áradatnak hosszútávon már nem volt képes ellenállni.
Róma kezdetben sikerrel verte vissza a támadásokat, a határmenti provinciák lakossága viszont igencsak megsínylette a hatalmas pénzösszegeket felemésztő katonai vállalkozásokat. A béke, az adóbevételek szinten tartása és a folyamatos termelés állandósítása érdekében Marcus Aurelius császár kezdte letelepíteni a legyőzött, szövetségessé váló germánokat a limes mentén, ezzel nyerve új, ám a római seregekbe sokszor nem betagolható hadtesteket.
A népvándorlás következő, 4. századi hullámát feltehetőleg a hunok indították el, akik Ázsiában vereséget szenvedtek a kínaiaktól, s maguk előtt nyomták a gótokat Európa felé. Valószínűleg a sztyeppe kiszáradása és a felmelegedés hatása is közrejátszott az ázsiai népek nyugat felé történő vándorlásában. A nyugati és keleti gótok vereséget szenvedtek a hunoktól, így nyugatra menekültek, s bebocsátást kértek és kaptak Rómától, szövetséges jogállásban.
Róma a fokozódó külső támadásokat egyre nehezebben tudta visszaverni, katonailag, pénzügyileg és morálisan (arról, hogy a katonák homoszexualitása hogyan gyengíthette meg Rómát, itt olvashat) is meggyengült, ezért a letelepített népek egyre nagyobb önállóságra tettek szert, önálló politizálásba kezdtek, s gyakran fellázadtak a központi hatalom ellen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Szörényi Éva szabadságharcai 09:50
- Az egyik legjelentősebb jezsuita misszionárius volt Xavéri Szent Ferenc 09:05
- Amerikai tervek szerint épült meg az egész országot rádióadással lefedő lakihegyi torony tegnap
- Konkrétumok nélkül, de a hidegháború végének reményével zárult a máltai találkozó tegnap
- A három császár csatája egyikük birodalmának alkonyát hozta el tegnap
- Elborzasztotta a háború a hétköznapi életet új szemszögből ábrázoló Kaffka Margitot 2023.12.01.
- Ferenc József ráérése határozta meg a Szépművészeti Múzeum megnyitását 2023.12.01.
- Idegenbe szakadt színészeink – már kapható a Múlt-kor téli száma 2023.12.01.
