Mi okozta a Római Birodalom bukását?
2012. október 12. 12:59
Sokak szerint már 410-ben, amikor a gótok Alarich vezetésével feldúlták az ezeréves várost, bekövetkezett a Nyugat-Római Birodalom bukása, de a birodalom csak Konstantinápoly 1453-as török elfoglalásával múlt ki. Róma összeomlásának okaira számtalan elmélet létezik, amelyek akár együttesen is okozhatták a birodalom végét. Összeállításunkban a hat legismertebbet emeljük ki.
Korábban
A barbárok betelepítése
A Római Birodalom az időszámításunk szerinti 2-3. századig Európa vezető és szinte megingathatatlan katonai hatalma volt, azonban a keletről érkező hatalmas germán áradatnak hosszútávon már nem volt képes ellenállni.
Róma kezdetben sikerrel verte vissza a támadásokat, a határmenti provinciák lakossága viszont igencsak megsínylette a hatalmas pénzösszegeket felemésztő katonai vállalkozásokat. A béke, az adóbevételek szinten tartása és a folyamatos termelés állandósítása érdekében Marcus Aurelius császár kezdte letelepíteni a legyőzött, szövetségessé váló germánokat a limes mentén, ezzel nyerve új, ám a római seregekbe sokszor nem betagolható hadtesteket.
A népvándorlás következő, 4. századi hullámát feltehetőleg a hunok indították el, akik Ázsiában vereséget szenvedtek a kínaiaktól, s maguk előtt nyomták a gótokat Európa felé. Valószínűleg a sztyeppe kiszáradása és a felmelegedés hatása is közrejátszott az ázsiai népek nyugat felé történő vándorlásában. A nyugati és keleti gótok vereséget szenvedtek a hunoktól, így nyugatra menekültek, s bebocsátást kértek és kaptak Rómától, szövetséges jogállásban.
Róma a fokozódó külső támadásokat egyre nehezebben tudta visszaverni, katonailag, pénzügyileg és morálisan (arról, hogy a katonák homoszexualitása hogyan gyengíthette meg Rómát, itt olvashat) is meggyengült, ezért a letelepített népek egyre nagyobb önállóságra tettek szert, önálló politizálásba kezdtek, s gyakran fellázadtak a központi hatalom ellen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Kicsinyes bajtársai buktatták meg a földrész-dimenzióban gondolkozó Simón Bolívart 18:46
- Édesanyja terelte a tudományok felé Ada Lovelace-t, hogy minél kevésbé hasonlítson botrányhős apjára 13:44
- Első nőként akarta megkerülni a Földet, de a Csendes-óceán „elnyelte” Amelia Earhartot 12:01
- Férjével aszkétaéletet folytatott a csodatételeiről és önzetlenségéről híres Árpád-házi Szent Kinga 09:03
- Az európai műkorcsolyasport fellegvára is volt egykor a Városliget 08:40
- Árpád-házi származását kétségek övezték, Európa főbb urai is igényt tartottak III. András trónjára tegnap
- Éterrel átitatott párnával fojtották meg, majd a palota latrinájában „őrizték” az utolsó etióp császár holttestét tegnap
- Az 1970-es évek után másfél évtizedre elfelejtették, hatalmas visszatérést produkált Cserháti Zsuzsa tegnap
