Az Északi-sarkvidék 400 évig rejtett bálnavadász temetői olvadnak ki

A likneseti sírok eróziónak kitett helyen találhatók. (Forrás: Espen Olsen ©Sysselmesteren on Svalbard)

Svalbard fagyos vidékei évszázadok óta őrzik a jég alá temetett múltat. A 17-18. században itt alakult ki az európai bálnavadászok temetője, ahol azok nyugszanak, akik a szerencsét keresve szálltak szembe a sarkvidék szélsőséges körülményeivel. A permafroszt több mint 400 éven át megőrizte maradványaikat, időkapszulaként mesélve a túllélésről, a betegségekről és a halálról az egyik legkíméletlenebb természeti környezetben. Azonban, amit a hideg évszázadokon át megőrzött, azt a globális felmelegedés néhány évtized alatt elpusztíthatja.

Az olvadás könyörtelenül lazítja fel a fagyott talajt, feltárva a csontokat, összeomlott koporsókat és maradványokat abból az időből, amikor a bálnaolaj Európa egyik legfontosabb erőforrása volt. A tudósok minden nyáron figyelik, ahogyan az erózió és az olvadó permafroszt felgyorsítja e maradványok pusztulását, amelyek közül már néhány a tengerbe csúszott. A jégbe zárt történelem most felszínre tör, de túl gyorsan, fenyegetve annak teljes eltűnését.

Veszélyeztetett nekropolisz az Északi-sarkvidéken

A Smeerenburgfjorden zord partjainál, az Északnyugati Spitzbergák Nemzeti Park területén több száz 17. és 18. századi európai bálnavadász maradványa nyugszik. Ezeket a sírokat eddig a permafroszt és a rendkívüli hideg védte, de a folyamatos hőmérséklet-emelkedés megbontja ezt a kényes egyensúlyt.

Az 1980-as és 1990-es években végzett ásatások során közel 600 sírt dokumentáltak, de az egykor érintetlen leletek riasztó ütemben pusztulnak. A koporsókat tartó fagyott talaj meglazul, az üeledék, a víz és az oxigén felgyorsítja a csontvázak és textilmaradványok bomlását. Ráadásul néhány sír már a tengerbe csúszott, örökre elveszve az északi vizekben.

A Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU) elindította a "Csontvázak a szekrényben" projektet, amelynek célja a sírok megőrzési állapotának elemzése, mielőtt azok teljesen eltűnnének. A kutatást Lise Loktu régész vezeti, aki évek óta dokumentálja ezt a történelmi hagyatékot.

A bálnavadászok könyörtelen élete

A 17-18. században Svalbard fontos bálnavadászati központ volt. Angol, holland, dán és francia társaságok ideiglenes állomásokat létesítettek itt, hogy az északi bálnákat zsírjukért vadásszák, melyből olajat állítottak elő. Később norvég és orosz vadászok is csatlakoztak.

A bálnavadászok többnyire fiatal férfiak voltak, akik a szegénységből kitörve vállalták a veszélyes munkát. Hónapokat töltöttek a tengeren, viharokat, a fagyos hőmérsékletet és vadászbaleseteket átvészelve. Mégis sokan haltak meg skorbutban vagy fertőzésekben.

A muyinteresante.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében