A 2. világháború legvéresebb csatái

Moszkva, 1941. október 2-1942. január 7. (1 millió)

Moszkva megvédése a Szovjetunió fővárosának ostromára induló németektől a világháború egyik fordulópontja lett. Hitler azt hitte, hogy ha sikerül elfoglalnia Moszkvát, akkor azzal megtöri a szovjetek háborús gépezetének lendületét. Nem így történt. A kemény és jól irányított szovjet ellenállás - amelyet a keletről érkező csapaterősítések tettek még acélosabbá - mellett az időjárás viszontagsága - így a mínusz harminc fokos tél - is a szovjetek malmára hajtotta a vizet, ezért a németek hamarosan lemondtak arról, hogy bevegyék a várost. Az áldozatok száma mindkét oldalon magas volt: a szovjetek legalább 650 ezer embert vesztettek, míg a németek 155 ezret.

1. Monte Cassino, 1944. január-május (185 ezer halott)
2. Bulge, 1944. december 16-1945. január 25. (186 369)
3. Kurszk, 1943. július 5-augusztus 23. (257 125–388 ezer)
4. Harkov, 1942. május 12-28. (300 ezer)
5. Luzon, 1945. január 9-augusztus 15. (332 330–345 330)
6. Franciaország, 1940. május 10-június 25. (469 ezer)
7. Narva, 1944. február 2-augusztus 10. (550 ezer)
8. Moszkva, 1941. október 2-1942. január 7. (1 millió)
9. Berlin, 1945. április 16-május 2. (1 298 745)
10. Sztálingrád, 1942. augusztus 23-1943. február 2. (1 250 000-1 798 619)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­tél
Múlt-kor magazin 2017

• Galamb József
• Fekete-Afrika Nerója
• A kamikaze tárcája
• A fiatalság forrása
• Hét rettegett anyós
• Utazás a mai El Dorado indiánjaihoz
• Koporsóba száműzött spanyol uralkodók
• „Szent” kastély a fülemüle szó alatt
• Hitler elleni merényletek