Elveszettnek vélt Vivaldi-kéziratra bukkantak
2012. július 17. 08:47 MTI
Antonio Vivaldi velencei zeneszerző eddig ismeretlen kéziratára bukkant egy fiatal olasz komponista, Giovanni Alberto Ristori a torinói nemzeti könyvtárban. Az Orlando Furioso című operát alkotója kétszer zenésítette meg, 1714-ben és 1727-ben. Az 1714-es változat kézirata került elő 270 évvel a komponista halála után.
Korábban
A Guardian című brit napilap tudósítása szerint a kézirat megvolt, de rossz katalógusszámon őrizték, ezért hitték elveszettnek. Susan Orlando és Federico Maria Sardelli zenei szakértő egyaránt izgalmas felfedezésnek tartja az anyag felbukkanását.
Az ismert, 1727-es verzióhoz képest szinte teljesen különbözőnek tetszik a mű, húsz soha nem hallott áriát tartalmaz a kézirat. Ez azonban csupán az utóbbi kétszáz évre vonatkozik, hiszen a Vivaldi-irodalom szerint 1714 novemberében a darabot sikerrel adták elő a velencei Sant'Angelo Színházban, ahol egyébként az új változat is megszólalt, és a produkció még negyven előadást ért meg.
A szakértők szerint a közös nevező a két mű között a librettó. Ludovico Ariosto meséjét a sötét mágiáról és a szerelmi őrületről Grazio Braccioli alakította szövegkönyvvé. Az 1717-es mű zenei nyelve rokonságot mutat a népszerű concerto-sorozattal, A négy évszakkal, amelyet az operához közeli időben komponált a "vörös pap".
A szakértők kétféleképp magyarázzák, hogy az Orlando Furioso kézirata elveszhetett. Az egyik szerint ekkor még szoros kötelmek fűzték Vivaldit a Pio Ospedale della Pieta árvaházhoz, így nem akart kitűnni, mint operaszerző, a másik alapján 1713-ban rábízták a Sant'Angelo vezetését, e pozícióval pedig nem akart visszaélni.
A két kézirat jó lehetőséget ad a zenetudománynak, hogy megvizsgálja, miként változott Vivaldi zeneszerzői stílusa. Az 1714-es változatban a címszerepet bariton szólamra írta, az 1727-es verzióban Orlando mezzo nadrágszerep.
Jó apropó a kézirat előkerülése arra, hogy újabb életrajzi filmet tervezzenek a zeneszerzőről Max Irons főszereplésével. Az régi-új Orlando július 20-án a franciaországi Beaune-i Barokk Operák Nemzetközi Fesztiválján élőben hangzik el, az Orchestre Modo Antiquót Federico Maria Sardelli vezényli, Orlandót Riccardo Novaro bariton énekli.
Tavaly az 1727-es változatot játszották, idén a fesztivál alapításának 30. évfordulója alkalmából mutatják be a felfedezést. Az előadást a francia lemezcég, a Naive Vivaldi-sorozatában novemberben jelenteti meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.