Görögország története államcsődökben

A görög válság az Európai Unió és a világgazdaság legsúlyosabb problémáinak egyike. A hellének megmentésére szánt hitelcsomagok folyamatosan vitát generálnak az unió és a tagállamok szintjén is. Szakértők azonban figyelmeztetnek: a külső adósság nem most döntötte romba először a mediterrán ország gazdaságát.

Az első eset még az ókorban történt: 13 görög város pénzt kölcsönzött a déloszi templomtól, ám a gazdasági ügyleteket is folytató vallási központ elvesztette a befektetett összeg 80 százalékát, ugyanis az adósok nagy része nem akart fizetni.

A 19. században létrejött görög állam függetlensége elnyerését követően legalább öt alkalommal (1826, 1843, 1860, 1894, 1932) tagadta meg külső adósságai finanszírozását. A pénzügyi bukásnak köszönhetően a modern Görögország történelmének körülbelül 50 százalékát töltötte a fizetésképtelenség állapotában. A hellének mostani válságukkal lassan beérik a két listavezetőt, a tíz államcsőddel "büszkélkedő" Ecuadort és Venezuelát.

A fiatal állam első pénzügyi megpróbáltatásait két – még a függetlenségi háború idején folyósított – nagy összegű (472 ezer font és 1,1 millió font) kölcsönnek köszönhette. Szerencsétlen módon a függetlenné vált országban polgárháború kezdődött, ami megnehezítette a hitel visszafizetését, így a kötvények ára fokozatosan eredeti értékük töredékére esett vissza. A helyzet csak 1878-ban változott meg, amikor a mediterrán ország kiegyenlítette a több évtizedes kölcsönöket, amelyek összege a kamatok miatt akkorra már 10 millió font fölé ment.

Az európai hatalmak óriási hitellel siettek a formálódó görög állam segítségére 1832-ben. A mintegy 60 millió drachmát kitevő összeget gazdaságfejlesztésre és a kormányzat kiépítésére adta a francia, brit és orosz vezetés. A kölcsön azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a hadsereg és az uralkodó fenntartása felemésztette a pénztömeget. A görög fél 1843-ban megtagadta a hitel összegének további kiegyenlítését, ezzel évtizedekre kizárta magát a nemzetközi pénzpiacról. A kölcsönökre szoruló hellén kormány a pénzügyi „interregnum” időszakában a nemzetközi kamatláb kétszeresével dolgozó Görög Nemzeti Bankra volt utalva.

A gazdaságilag igen sebezhető ország 1878-ban rendezte adósságait, így a nemzetközi pénzcsapok megint megnyíltak a görögök számára. A külföldi kölcsönök tiszavirág életű korszaka azonban hamar véget ért, ugyanis 1893-ra Görögország megint elvesztette a kontrollt külső adósságai felett. A türelmüket vesztett hatalmak és hitelezők nyomására Görögországnak most már el kellett fogadnia egy görög adósságot ellenőrző nemzetközi bizottság felállítását 1898-ban. Az új szervezet szemmel tartotta a csődbe jutott ország gazdaságpolitikáját. A sokat szenvedett Hellász következő összeomlása 1932-ben következett be, amikor az Európát is súlyosan érintő világválság begyűrűzése fizetésképtelenné tette Görögországot, ez egészen 1964-ig tartott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején