2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

A második bécsi döntés pillanatai

2010. augusztus 30. 09:32 Múlt-kor, MTI

Hetven évvel ezelőtt, 1940. augusztus 30-án hirdették ki a tengelyhatalmak - Németország és Olaszország - külügyminiszterei a bécsi Belvedere-palotában a "második bécsi döntést", lényegében egy döntőbírói ítéletet, amely két évtizeddel Trianon után mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi területet juttatott vissza Magyarországnak két és fél millió lakossal. A magyar csapatok, a 2. magyar hadsereg egységei 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszakapott területre.


Út a háborúba

A trianoni békeszerződés után a magyar politika fő célja a területi revízió lett. A Csehszlovákiával szembeni magyar területi igényeket a Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier között 1938. szeptember 29-én létrejött müncheni egyezmény záradéka értelmében kétoldalú közvetlen tárgyalások útján kellett volna rendezni. Ezek eredménytelensége esetére angol-francia-német-olasz döntőbíráskodás jött volna szóba.

Az 1938 októberi kétoldalú komáromi tárgyalások öt nap után megszakadtak. London és Párizs jelezte, hogy mégsem kíván részt venni a két ország határvitájában, és tudomásul fogja venni a német-olasz döntőbírói határozatot. Így született 1938. november 2-án az "első bécsi döntés", amely a Felvidék egy részét visszajuttatta az anyaországnak.

Hitler 1939. március 13-án azt a kívánságot közölte Horthy Miklós kormányzóval, hogy a magyar csapatok késedelem nélkül vonuljanak be Kárpátaljára. Ez és az új lengyel-magyar határ elérése néhány napon belül megtörtént. (Az első bécsi döntés 11 927 négyzetkilométert és 1 050 ezer lakost, köztük 86,5 százalék magyart ítélt vissza. 1939. márciusban 12 061 négyzetkilométer és 694 022 fő került vissza.)

Románia idegesen reagált, a magyar-román határ mindkét oldalán 1940 nyarára mozgósított hadseregek néztek farkasszemet egymással. Az akkori magyar kormányfő, gróf Teleki Pál miniszterelnök, Csáky István külügyminiszter és Hory András, a románokkal tárgyalásokba bocsátkozó magyar küldöttség vezetője mindhárman erdélyi származásúak voltak...

Németországnak, amely 1939. szeptember 1-jén kirobbantotta az európai nagy háborút, érdeke fűződött ahhoz, hogy ne legyen háborús konfliktus első számú délkeleti olaj-, valamint búzaszállítója között. Amikor Moszkva 1940 júniusában elérkezettnek látta az időt, hogy visszaszerezze az első világháború után Romániához került Besszarábiát és Észak-Bukovinát, Bukarest részéről nem talált ellenállásra. Utóbbi nem vállalt három fegyveres konfliktust a Szovjetunióval, Magyarországgal és - Dél-Dobrudzsa kapcsán - Bulgáriával szemben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár