A második bécsi döntés pillanatai

Az egyik fél mindig jajgatni fog

Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter (Őfelsége Olaszország és Albánia királyának, Etiópia császárának külügyminisztere) 1940. június 28-án diplomáciai úton azt üzente Budapestnek, hogy mind Berlin, mind Róma engedékenységet tanácsolt Romániának, de Magyarország se ragadtassa magát súlyos következményekkel járó lépésre. A magyarországi mozgósítás aggodalmat okoz, akárcsak a magyar-román határvillongások híre.

Csáky külügyminiszter megígérte, hogy magyar részről alkalmazkodni fognak a tengelyhatalmak tanácsához, de kilátásba helyezte a magyar intervenciót, ha Románia teljesen összeomlik; ha forradalmi megmozdulások lesznek Romániában; ha a besszarábiai menekültek Erdélybe áramlanak; ha a szovjet hadsereg a Kárpátok felé nyomulna előre.

Az Erdélyre vonatkozó magyar igényt azonban a románok elutasították. A Teleki-kormány a hadsereget a román határra vezényelte - ez igen bátor lépés volt, tekintettel a román erők nagyságára. A dolog sürgősnek tűnt, mivel a gyors német győzelmek a háború közeli végét ígérték. A döntésben szerepet kapott az is, hogy Románia július 1-jén felmondta az ország területi épségére vonatkozó brit garanciát - azaz Erdély megtartása érdekében Németországhoz közeledett.

Hitler 1940. július 7-én Berlinben fogadta az olasz külügyminisztert, és elégedetlenségét fejezte ki "a magyar türelmetlenség zűrzavaros megnyilvánulásai miatt", de hozzájárult, hogy július 10-én Münchenben fogadja Telekit és Csákyt. A magyar államférfiak előtt egyebek között kijelentette: "Ha Magyarország azt gondolja, hogy Románia ellen saját erejéből felléphet, és kész az ilyen akcióból származó esetleges következményeket saját felelősségére vállalni, akkor a Románia elleni háborús beavatkozásnak nem áll semmi az útjában." Hitler megjegyezte: "Magyarország sem anyagi tekintetben, sem csapatai számbeli erejét tekintve nincs olyan fölényben Romániával szemben, hogy biztos győzelemre számíthatna."

Ahogy magyar részről felismerték, hogy Hitler a katonai megoldás ellen van, kezdtek áthangolódni a tárgyalásos megoldásra, de csak Németország és Olaszország közvetlen részvételének feltételével. Hitler cinikus őszinteséggel megjósolta: "Természetszerűleg akárhogy is történjék a megosztás, az egyik fél mindig jajgatni fog, Erdély esetében valószínűleg mind a kettő."

1. Út a háborúba
2. Az egyik fél mindig jajgatni fog
3. A süketek párbeszéde
4. Dicsőséges hódítás?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona