2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A második bécsi döntés pillanatai

2010. augusztus 30. 09:32 Múlt-kor, MTI

Dicsőséges hódítás?

A magyar hadsereg 1940. szeptember 5-én lépte át a határt, 8-án a Királyhágóig jutott. 9-én Ördögkútnál halálos áldozatokat követelő tűzharcra került sor, de ez volt az egyetlen fegyveres incidens. 11-én érték el Kolozsvárt, 13-án az új román-magyar határt. A nagyváradi és szatmárnémeti bevonuláson Horthy Miklós kormányzó is részt vett, az első hónapokban Észak-Erdélyben katonai közigazgatás működött.

A területgyarapodásért az ország komoly árat fizetett. Németországot az érvényes megállapodásokon felül nyersanyaggal és élelmiszerekkel támogatták, még a belső szükségletek rovására is (kenyér- és lisztjegyet vezettek be). A hazai német kisebbség kötetlenül szervezkedhetett, radikális lépések történtek a "zsidókérdésben", személyi változások a politikai életben. Az ország csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez - mindez a hazai szélsőjobb követeléseivel esett egybe.

Teleki Pál gróf, miniszterelnök tudta: a németek nem nyerhetik meg a háborút, a revíziót nem tőlük várta, de azt el kellett fogadnia. Ezért le is mondott, ám Horthy nem engedte el, így kormánya hamarosan mindent teljesített: októberben engedélyezték a német csapatok átvonulását Románia felé, novemberben pedig aláírták a háromhatalmi paktumot, elfogadva a német-olasz hegemóniát, s szolidaritást vállalva egy újabb tengely-háborúval.

Románia területi vesztesége felszította az ottani szélsőjobb harciasságát, ennek nyomán nálunk is fellendült a nyilasmozgalom. Az engedmények keretében szabadon engedték börtönéből Szálasit, akinek vezetésével megvalósult a szélsőjobb egysége: a Nyilaskeresztesek a legnagyobb ellenzéki párt lett.

A verseny a németek kegyeiért tovább folyt, bár Romániában Antonescu véresen leszámolt a Vasgárdával. A kormány 48 erdélyi magyar képviselőt hívott a parlamentbe, három hely jutott a németségnek. 12 mandátumot tartottak fenn az egymillió románnak, de ezeket nem töltötték be. Az Erdélyi Párt a kormányt támogatta, amely így megbuktathatatlanná vált. Az "országgyarapítás" utolsó állomása 1941 áprilisában a Délvidék megszállása volt, amikor 11 475 négyzetkilométer és 1 030 ezer lakos került Magyarországhoz.

Az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezmény érvénytelenítette a bécsi döntéseket, és előírta, hogy Magyarország vonja vissza csapatait az 1937. december 31-i határok mögé, majd az 1947. február 10-i párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti határait, semmisnek mondta ki az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetközben három falut át kellett engedni Csehszlovákiának. A nagyhatalmak elutasították a magyar igényt, hogy a román határt módosítsák ötezer négyzetkilométerrel Magyarország javára.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár