2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A második bécsi döntés pillanatai

2010. augusztus 30. 09:32 Múlt-kor, MTI

A süketek párbeszéde

A romániai Turnu-Severinben 1940. augusztus 16-24. között megtartott magyar-román tárgyalások a "süketek párbeszédének" minden jegyét magukon viselték a számtalan "szóbeli jegyzékkel" és "emlékeztetővel". Érlelődött az a felismerés, hogy a magyar-román vitát csak a tengelyhatalmak döntőbíráskodása, vagy egy katonai akció oldhatja meg.

Hitler azt várta, hogy a két ország közötti feszültség robbanáspontig jusson, de a robbanást megelőzően olyan döntőbíráskodásra kerüljön sor, amely a tengelyhatalmak révén rákényszeríti a német akaratot a két országra. Ribbentrop és Ciano augusztus 29-én már Bécsben fogadta Telekit és Csákyt. A német külügyminiszter kijelentette előttük: az Angliával élet-halál harcot vívó tengelyhatalmak elvárhatják a baráti országoktól, hogy "kívánságaikat igazítsák hozzá ehhez a nagy célhoz", és hogy "az élelmiszer- és kőolajellátásban ne legyen fennakadás".

A bécsi Belvedere-palotában Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter által augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélte, ugyanakkor szavatolta a megmaradt román területek integritását. Ciano naplója szerint Manoilescu román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor.

Ribbentrop még az osztrák fővárosban aláíratott magyar és román kollégájával kötelezvényeket arra vonatkozóan, hogy a két országban élő német kisebbség korlátozás nélkül megőrizheti önazonosságát, szabad lesz körében a nemzetiszocialista világnézet propagálása, valamint az érintkezés a "nagynémet anyaországgal". A "második bécsi döntés" eleve nem felelhetett meg a várakozásoknak Észak-Erdély bonyolult etnikai viszonyai, a magyar és román többségű területek keveredése, a Székelyföldnek a trianoni magyar határoktól való nagy távolsága miatt.

Maga a "második bécsi döntés" két részből állt. A német, az olasz, a magyar és a román külügyminiszter által aláírt jegyzőkönyv rögzítette: Magyarország és Románia képviselői meghatalmazták a német és az olasz kormányt, hogy rendezzék a Magyarország részére átengedendő erdélyi területek kérdését, és kötelezték magukat a döntőbírói határozat "fenntartás nélkül való végrehajtására".

A hatpontos döntőbírói határozat, amelyet már csak Hitler és Mussolini külügyminiszterei írtak alá, kijelölte az új, de "végleges" magyar-román határt, rendelkezett arról, hogy a román csapatoknak két hét alatt ki kellett üríteniük az átadandó területeket, kimondta, hogy Magyarországra átkerülő román nemzetiségű állampolgárok, valamint a mások országba átköltözni kívánó állampolgárok ügyét "nagylelkűen és előzékenyen kell kezelni".

A döntőbírói határozat előírta végül, hogy ha Budapest és Bukarest valamely kérdésben nem tudna megegyezni, úgy a kérdést végérvényes elbírálás végett a német és az olasz kormány elé terjesztik. Az átcsatolt terület 43 591 négyzetkilométer volt, 2 185 456 lakossal, akiknek 51,4 százaléka, 1 123216 volt magyar (Dél-Erdélyben 400 ezren maradtak). Visszakerült Szatmárnémeti, Nagyvárad, Kolozsvár, Nagykároly és Marosvásárhely, továbbá Máramaros és a Székelyföld.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár