A Szovjetunió szétbomlasztói

Népfrontos Lettország

Lettországban a rendszerváltás motorja, akárcsak a többi balti államban, a Népfront (Tatutas Frontas) volt, amely 1988 nyarán alakult meg, és működésének legelején valójában nem a Szovjetunióból való elszakadást tűzte zászlójára, hanem a lenini koncepcióra épülő politikai, gazdasági és kulturális szuverenitás visszaszerzését. A szervezet vetélytársa lett a jobboldali, nacionalista és kommunistaellenes Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalom (LNNK), amely a függetlenség (pontosabban a két világháború közötti államiság) azonnali visszaállítása mellett szállt síkra, követelését pedig számos, többezres tömeget megmozgató tüntetéssel nyomatékosította. Ennek ellenére 1989-1990 folyamán a lett politikai elit (törvényhozás, kormányzat) nem gondolkodott a szovjet államtól való teljes elszakadásban.



Hasonlóan Észtországhoz, a jelentős bevándorlás és a betelepítések miatt (1989-re Lettország lakosságának csupán 52%-a tartozott a többségi lett nemzethez) a legfontosabb téma a rendszerváltás éveiben az állampolgárság kérdése volt. Az antikommunista szervezetek (pl. az LNNK) csak a két világháború előtti lakosoknak adtak volna állampolgárságot, míg a Népfront az ún. „zéró opció” mellett szállt síkra, azaz minden állandó lakos kaphatott volna állampolgárságot.

A vilniusi esethez hasonlóan, 1991 januárjában a Moszkva erővel próbálta megregulázni, megfélemlíteni a helyieket, amikor is egy OMON- (belügyi) alakulat megtámadta a lett belügyminisztérium épületét. Az épület védelmében öt fő veszítette életét. Ám a lakosságot már nem lehetett eltántorítani a függetlenségtől – erről tanúskodtak a márciusi népszavazás eredményei is. A voksoláson – 87%-os részvétel mellett – a résztvevők 73%-a támogatta a függetlenséget, 24%-a pedig elutasította azt (1,6% szavazat érvénytelennek bizonyult).

Az adatokból kiderül, hogy az oroszajkúak egy része is a függetlenség mellett állt ki (pl. Rigában, ahol az oroszajkúak többségben voltak, a részvétel 84%-os volt, és 60% szavazott az igenre). Lettország parlamentje, egy nappal az észt deklaráció után, augusztus 21-én nyilvánította ki állami függetlenségét, az 1922-ben elfogadott Alkotmány alapján.

1. Akik a Birodalom szétrobbantását megkezdték
2. Ellenzéki mozgolódások Litvániában
3. Környezetvédő rendszerváltók Észtországban
4. Népfrontos Lettország
5. Összegzés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Titanic

• Páratlan részletességgel vált elemezhetővé a Titanic roncsa
• 350 ezer fontért kelhet el egy Titanic-túlélő mentőmellénye
• Először válnak kutathatóvá a Titanic eredeti tervrajzai
• 10 tény, amit biztosan nem tudtál a Titanicról
• Nyugalomban várja végzetét az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic roncsa 
• Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi
• Több mint hét évtizeddel az elsüllyedése után fedezték fel a Titanic roncsait
• Száz év elteltével már szinte semmi sem maradt a Titanic roncsából
• A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is