Hétvégi várkalauz: Kaposvár
2009. július 17. 12:07
A Dunántúl déli részének egyik meghatározó jelentőségű városa Kaposvár, ahol a vasútállomás melletti gabonaraktár hatalmas silóinak árnyékában csekély alapfal maradványok emlékeztetnek a régmúlt időkre.
A Kapos folyó mocsaras völgyének egyik kiemelkedő magaslatán már a 13. század második felében erődített udvarházat emeltetett a Búzád nemzetség. Miután Károly Róbertnek évtizedes belháborúk során sikerült egyesítenie a tartományurak által szétdarabolt országot, kedvelt híveinek a Gutkeled nemzetségnek adományozta az uradalmat. Nekik tulajdonítható a napjainkig részben fennmaradt erődítmény korai magjának felépítése.
Az eddig végzett régészeti kutatások szerint a mocsaras talajba levert tölgyfacölöpökre téglából illetve kisebb részben kőből emelték a négyzetes lakótornyot és az azt oltalmazó várfalakat. Az elkészült magánvárat viszonylag későn, csak 1403-ban említette oklevél, amikor Zsigmond király a Nápolyi László trónkövetelőt támogató - ezzel hűtlenségbe esett - Rupolújvári Tamás fiainak várbirtokát elkobozta és Szerdahelyi Ders Mártonnak adományozta.
A középkor későbbi évszázadaiban örökösödési szerződés alapján a Lórántffy, majd a Hédervári főnemesi családok mondhatták a magukénak az erősséget. Az 1440-es esztendőkben Újlaki Miklós erdélyi vajda erőszakkal foglalta el, ami ellen a Rákos mezei országgyűlésen tiltakozott jogos tulajdonosa. A török hódoltság korszakában már a Dersffy família lakott benne. Korszerűsítésére azonban nem került sor, az ágyúkkal felszerelt ellenséggel szemben védői nem számíthattak sikerre. Ezért amikor 1555 szeptemberében a harcedzett oszmán csapatok ostrom alá vették, kapitánya és kis létszámú helyőrsége néhány nap múltán kiszökött belőle.
A hódítók igyekeztek megerősíteni, a környékbeli lakosság robotmunkájával egy fa-föld szerkezetű külsővárral bővítették ki. Magát a települést is palánkfal kerítette, védelemként a portyázó magyar vitézek ellen. A korabeli zsoldlisták szerint 1618-ban 309 főnyi katonaság állomásozott benne, a törökök mellett jórészt délszláv martalócok, akiktől messzi vidékek védtelen lakossága rettegett. A félhold uralmának Buda 1686-os visszafoglalása vetett véget, a Habsburg katonaság rövidesen visszaszerezte Kaposvárt is.
Mivel a bécsi Haditanács a török kiűzése után feleslegessé nyilvánított több magyarországi végvárat, 1702-ben felrobbantották védőműveit. Egyes megmaradt épületeiben az Esterházy hercegi família raktárt és börtönt rendezett be, de állagmegóvás híján ezeket is tönkretették az időjárás viszontagságai. Pusztulásukat az 1931-es munkálatok pecsételték meg, amikor a grandiózus méretű gabonasilók építése miatt részben lerombolták. Maradványaik napjainkban is gazdátlanul pusztulnak tovább, pedig Kaposvár legrégibb műemlékeként jobb sorsot érdemelnének.
Kaposvár oldala
Kaposvár a Google térképeken
Civertan
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
