Műemléki gerillaháború a pesti belvárosban

Becsülendő a civilek szándéka akár a Belső-Erzsébetváros, akár a tágabb környezete épített értékeinek megóvására, a Hivatal sem tesz másként, azonban néha kilátástalannak tűnik, hogy házról házra, gerillaháborúként kell megvívni ezt a küzdelmet – mondta el a KÖH elnöke az Óvás csoport által néhány napja szervezett sajtótájékoztató kapcsán. Mezős Tamás figyelmeztetett: bár néha a hivatalt okolják egyes bontások miatt, a KÖH állami szervként nem tehet mást, követnie kell a törvény betűit. „A jogszabályi dzsungel gyakran megköti a kezünket” - tette hozzá.

Az elnök egyébként úgy véli, hogy nem csak a Belső-Erzsébetváros emlékeinek, hanem az egykori Körvasútsoron belüli teljes terület megvédése fontos, hiszen ez a tágabb egység adja Budapest egyedi építészeti stílusát. Így valamennyi belső kerület egyetértése fontos lenne, azonban a csaknem két éve tartó egyeztetések eddig nem hoztak sikert. „Akadt polgármester, aki nyitott volt az egyeztetésre és a védelemre, akadt azonban olyan kerület is, ahonnan visszaüzentek: náluk rendben vannak a műemlékek, nincs szükség megbeszélésre” - mondta Mezős Tamás, aki szerint a Kormányzatnak, a Fővárosnak és a kerületeknek kellene végső döntést hozniuk a Pest épített örökségének megőrzéséről. Amíg ilyen megegyezés nincs, marad a gerillaháború.



A KÖH elnöke emlékeztetett arra, hogy külföldi példák is bizonyítják: a beruházók nem a műemlékek iránti utálattól vezérelve bontanak, hanem pénzügyi érdekeiket követve. Így megfelelő gazdasági környezetben üzlet lehet a műemlékvédelem, ahogyan például Franciaországban is, ahol az áfa mérséklésével sikerült az építőipart a megőrzés egyik legfőbb motorjává tenni. „Másfél éve készíttettünk az áfa magyarországi csökkentésével kapcsolatban egy hatástanulmányt, amelyből kiderült: a mérséklés az egyéb bevételek, a konjunktúra révén még többlet-bevételhez is juttatná a költségvetést” - tette hozzá Mezős Tamás.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslata nem került a Parlament elé, azonban az Országgyűlés várhatóan a jövő héten szavaz majd a gazdasági és informatikai bizottság javaslatcsomagjáról, amely a gazdasági válság miatt megrendült építőipar megmentésére szolgálna. A javaslatcsomagban szerepel a műemléki beruházások áfa-mérséklése is, így országszerte több száz, a pusztulás szélén álló műemlék sorsa van az érintett minisztériumok és az országgyűlési képviselők kezében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?