Verseivel becsületre és hazaszeretetre akarta tanítani a legkisebbeket Pósa Lajos

Radnóton született 1850. április 9-én szegény parasztcsaládban. Iskoláit Rimaszombatban és Sárospatakon végezte, majd a pesti egyetem bölcsészettudományi karán középiskolai tanári oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt igen szűkösen élt, tanulmányai költségét óraadásból és újságírásból fedezte.

Az egyetem elvégzése után a belvárosi, majd a józsefvárosi reáliskolában kisegítő tanárként dolgozott. Sokat betegeskedett, a költészet is egyre jobban érdekelte, így aztán hátat fordított a tanári pályának és újságírónak állt. Az 1870-es évek elejétől előbb a Bolond Miska, az Ellenőr, majd a Nemzeti Hírlap munkatársa volt.

Mikszáth Kálmán utódaként 1881-ben a Szegedi Napló munkatársa lett. Szegeden barátkozott össze a népszerű dal- és nótaszerző cigányprímással, Dankó Pistával, aki később számos versét megzenésítette (Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány, Szőke kislány, csitt, csitt csitt, Egy csillag se ragyog fenn az égen, Eltörött a hegedűm).

Dankó halála után Pósa országos gyűjtést kezdett, a szegedi Stefánián márványszobrot emeltetett a nótaszerző emlékére.

Pósa szegedi évei alatt kezdetben melankolikus hangulatú verseket írt szerelemről, csalódásokról, mély emberi drámákról, majd egykori iskolatársa, Mikszáth Kálmán ösztönzésére érdeklődése fokozatosan a gyermekköltészet felé fordult.

Meséivel, verseivel a legifjabb közönséget célozta meg, a legkisebbeket akarta tanítani becsületre, hazaszeretetre, a természet szépségének szeretetére, a szép versek élvezetére. (Azt talán kevesen tudják, hogy az ő műve többek közt az „Én Istenem, jó Istenem, lecsukódik már a szemem” kezdetű esti ima is.)

Gyermekköltői hitvallását később így foglalta össze: „Az ébredező gyermeki szív, a bontakozó gyermeki lélek csakúgy megkívánja a magáét, mint a test a tiszta levegőt, a szabad mozgást, az erősítő táplálékot. A gyermeki szív és lélek tiszta levegője, szabad mozgása és erősítő tápláléka nem, mint eddig: száraz, moralizáló, tantételes költészet, hanem üde virágokkal, aranyos pillangókkal ékeskedő mezőnek friss tavaszi fuvalma”.

1886-ban a neves Singer és Wolfner kiadó Gyermekversek címmel kiadta kötetét, amely igen kedvező fogadtatásra talált az ifjú olvasók és szülők körében egyaránt. 1889-ben a kiadó megbízta Pósát egy gyermekeknek szóló hetilap létrehozásával, ekkor visszaköltözött Pestre, és Benedek Elekkel együtt megindította Az Én Újságom című, első igazán irodalmi értékű gyereklapot.

Külön érdeme, hogy a gyerekirodalom számára ifjú szerzők seregét indította útjára, többek között Sebők Zsigmondot és Móra Ferencet is. Pesten az Orient Vendéglőben komoly asztaltársaság alakult ki körülötte, a „Pósa-asztalnál” a kor legjelesebb írói, újságírói cseréltek eszmét egymással, és adtak írásokat Pósa lapja számára.

1892-ben a Petőfi Társaság a tagjai közé választotta, 1897-ben a Kisdednevelők Országos Egyesületének tiszteletbeli tagja lett. Mintegy ötven kötet gyermekverse jelent meg, egyéb, felnőtteknek szóló versei közül sok százat zenésítettek meg, a legtöbbet Dankó Pista és Blaha Lujza cimbalmosa, Lányi Géza, néhányat közülük Bartók Béla.

Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Negyvenéves írói jubileumán, 1914 júniusában több tízezer gyermek köszöntötte. Nem sokkal később azonban, 1914. július 9-én meghalt az ország „Pósa bácsija”.

2010-ben a hódmezővásárhelyi gyermekkönyvtár az ő nevét vette fel. 2014 áprilisában kezdődött a Pósa Lajos-emlékév, amelynek során számos kulturális eseménnyel emlékeztek meg róla.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?