Valóban fegyvertelen kereszteshadjáratra indultak Európa gyermekei a 13. században?

Forrongó Rajna-vidék

A 20. században a források felülvizsgálatának köszönhetően jelentősen megváltozott a – sokak szerint a hamelni patkányfogó történetét is ihlető – történésekről alkotott kép. Kiderült, a krónikások hajlamosak voltak kiszínezni az eseményeket, ráadásul a legtöbben csak jóval a történések után vetették papírra a különös mozgalomról szóló beszámolójukat.

A korabeli források szerint az Úr 1212. esztendejének tavaszán (a húsvét és pünkösd közötti időszakban, vagyis március 25. és május 13. között) Rajna-vidéki szegény parasztok ezrei hagyták ott földjeiket, jószágaikat, hogy egy pásztorfiút, Nikolaust követve meginduljanak a Szentföld irányába. Céljuk Jeruzsálem visszaszerzése, és a szaracénok keresztény hitre térítése volt.

Keresztesek egy 1909-ből való könyvillusztráción

A trieri krónika szerint Nikolaus egy Simon nevű kölni serfőző fiaként született, azonban éppen a kölni beszámolók hallgatnak a fiú pontos származási helyéről. Akárhol is látta meg az Isten egét, nem kétséges, az ifjú remek szónoki képességgel rendelkezett. Ezt kihasználva naphosszat rótta az utcákat, és nagy sikerrel gyűjtötte maga köré követőit. Rövid idő alatt több tízezren csatlakoztak hozzá. A társaság meglehetősen vegyes képet mutatott, a gyerekek, nemesek és papok mellett rosszhírű csavargók, sőt, prostituáltak is beférkőztek az elhivatott keresztesek soraiba.

Az Itália felé tartó sereg a rettenetes út során a halálozások és a néhány visszafordulás következtében harmadára fogyott. Az Alpokon átkelő, éhségtől, szomjúságtól és egyéb csapásoktól sújtott csapatból végül mindössze hétezren jutottak el Genovába, ahol újabb csapás érte őket. Nikolaus sokáig hitegette a mozgalom tagjait, hogy Mózeshez hasonlóan szét fog nyílni előtte a tenger, azonban az óriási víztömeg nem mozdult meg.

III. Ince pápa

Voltak, akik csalódottságukban a hazaút mellett döntöttek, sokan azonban Genovában maradtak, a helyi családok ugyanis több fiatalt befogadtak. Mások Pisába mentek, ahonnan hajón indultak tovább Palesztina irányába. További sorsuk nem ismert. Többen Róma felé vették az irányt, hogy a pápa áldását kérjék (egyes krónikák szerint, hogy mentesítést kapjanak keresztesi esküjük alól), III. Ince azonban hazaküldte a különös küldöttséget. Voltak, akik – Ancona érintésével – a dél-olaszországi Brindisiben kötöttek ki.

A város püspöke azonban gyanúsnak találta a zarándokokat, és megtiltotta a lakosoknak, hogy segítsék őket a továbbjutásban. Akiknek pedig ennek ellenére is sikerült hajóra szállni, egy afrikai rabszolgapiacon, vagy kalózok fogságában végezték.

1. Forrongó Rajna-vidék
2. A francia szál
3. Az igazság nyomában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés
• Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái