Trón és oltár között: Magyar kardinálisok és koronabíborosok
2025. április 25. 09:23 Tusor Péter, Fedeles Tamás
Megszámlálhatatlanul sok koronabíborost adtunk Rómának, mára egy sem maradt.
Mátyás király fogadja a pápai követeket Benczúr Gyula festményén
Korábban
AA XIV.Szent Péter utódai elméletileg mindig szabadon járhattak el a kardinálisok kreálásában, ám ez valójában hosszú évszázadokon keresztül csupán az itáliai, még pontosabban az Egyházi Állam területéről származó bíborosok kiválasztására volt igaz. Az egyházfők döntéseit ugyanis az egyes keresztény uralkodók különféle bel- és külpolitikai megfontolásoktól vezérelve már a XIV. századtól kezdve igyekeztek valamilyen módon befolyásolni. A történelem során leggyakrabban a Német-római Birodalom, Franciaország, Spanyolország, Anglia, Portugália, Nápoly, Lengyelország, Velence, Savoya és – mint látni fogjuk – Magyarország kívánta megakadályozni, hogy a pápák a hozzájárulásuk nélkül tüntethessék ki alattvalóikat, másrészt pedig a saját jelöltjeik számára szerették volna a bíbort megszerezni. Az uralkodói előterjesztésre kinevezett kardinálisokat hívták „koronabíborosoknak”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Izrael örökségrombolással vádolta a Hezbollahot és a Palesztin Hatóságot tegnap
- Középkori gyermeksír védelmezte Ávilát tegnap
- Újra láthatóvá válhat a toszkánai víztározó mélyére süllyesztett középkori falu tegnap
- Adománygyűjtés segíti Máré várának helyreállítását tegnap
- Bronzkori kardot emeltek ki Devon partjainál a tengerből tegnap
- Visszaszolgáltatják a Rapa Nui őslakosok 19. századi maradványait tegnap
- Római kori úszómedencét tártak fel a törökországi Tralleiszben tegnap
- Tizenötmillió digitalizált oldallal bővült az Országos Széchényi Könyvtár tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
