Tervpályázat döntött Aba Sámuel abasári emlékhelyének jövőjéről

A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában május 5-én megtartott eredményhirdetésen Lánszki Regő országos főépítész, a bírálóbizottság elnöke ismertette a beérkezett huszonnyolc pályamű értékelését. Az első díjat egy öttagú tervezőcsapat (Cristobal Jose Romero Hernandez, Gecse Brigitta, Pintér Judit, Rudolf Vince és Orliczki Gábor) nyerte el.

A győztes koncepció radikális megoldást javasol: az Árpád-kori templom, a kolostor, valamint a korábbi rotunda teljes visszaépítését egy erődtemplom-szerű környezetben, a zavaró modern beépítések egyidejű elbontásával. Golda János építész értékelése szerint a történelmi rétegek határozott újraértelmezése bizonyult a leginkább iránymutatónak az indulók között.

A beruházás történelmi jelentőségét a helyszín egyedülállósága adja. Abasár a 11. század első felében Magyarország harmadik királya, Aba Sámuel (1041–1044) uralkodói központja volt. M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója rámutatott: a közelmúlt ásatásai során a Zava nemzetség címerével díszített kőszarkofág alatt emberi maradványokat tártak fel. Ezek archeogenetikai vizsgálata igazolta az Aba nemzetség férfiági, egészen a hun kori Mongóliáig visszavezethető keleti eredetét. Ez a tudományos áttörés megerősítette a Képes Krónika hagyományát, amely a királyi családfát Attiláig vezette vissza. Az emlékhely kiépítése így a korai államalapítás korszakának fizikai rehabilitációját is jelenti.

A Kárpát-medence építészeti örökségének megóvása a szakemberek szerint proaktív megközelítést igényel. A történelem viharaiban töredékesen fennmaradt műemlékeket nem elszigetelt múzeumi tárgyként, hanem a mai településszövetbe integrálva kell továbbéltetni. Az abasári tervpályázat legfőbb tanulsága, hogy a föld alatt rejtőző történelmi pincerendszert, a királyi temetkezési helyet és a monostor romjait egy jövőbe mutató látogatóközponttá kell formálni. Grócz Zsolt, az Abasári Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a cél egyértelmű. A folyamatos régészeti feltárások és az építészeti víziók összehangolásával 2041-re, Aba Sámuel trónra lépésének ezredik évfordulójára egy országos jelentőségű történelmi emlékhelyet kívánnak átadni a nagyközönségnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"