Szexmentes hetek, bordélyházak, bujaság és böjt – a középkori szexualitás titkai
2020. május 2. 08:17 Czókos Gergő
Korábban
Leprás gyerekek és buja apácák
A nemi vágy gyakran erősebb volt az elkárhozástól és a túlvilágon való bűnhődéstől való félelemnél. A fürdőházakban a középkori egyház minden morális rosszallása ellenére meztelenül fürdőztek együtt férfiak és nők. Az egyházi szertartásokba népi termékenységrítusok is beépültek, középkori templomok oszlopfőin pedig gyakorta lehetett látni rontáselhárítás céljából elhelyezett női és férfi nemi szerveket. A szigorú tilalmak által okozott feszültség enyhítését szolgálták a különböző népi ünnepek és mulatságok során tapasztalható szabadosabb légkör, valamint a gyakran látható obszcén jelenetek is.
A falvakban persze nem mindig elégedtek meg a szabadságnak a szigorú erkölcs kifigurázása által nyújtott illúziójával. Caesarius arles-i püspök a VI. században arról számolt be, hogy a tanulatlan falusiaknak jóval gyakrabban születtek leprás gyerekeik, mint a tanult városiaknak, amit az egyházi elöljáró egyértelműen kapcsolatba hozott az előírt napokon gyakorolt önmegtartóztatás hiányával. Bár nem ez az egyetlen példa, amely közvetve a szabályok be nem tartására utal, összességében nagyon nehéz meghatározni, hogyan viszonyultak az emberek a szigorú előírásokhoz.
A bujaság szabályozott keretek között történő gyakorlására a házasság mellett a prostitúció szolgált. A szent köteléken kívüli szabályozott örömszerzés intézménye iránt – amelynek létezését Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás is nélkülözhetetlennek, a társadalmi béke fenntartása zálogának tekintette – a XI–XII. században a kereszteseknek köszönhetően egyre nagyobb kereslet mutatkozott.
Bár bűnös tevékenységnek számított, a középkori Európa városaiban szükséges rosszként általában eltűrték. A bordélyházakat egyházi támogatással hoztak létre, amelyeket nem ritkán a papok és szerzetesek is látogattak. A papokra vonatkozó középkori mondás, a „Si non caste, tamen caute!” (vagyis: „Ha nem is tisztán, legalább titokban”) ráadásul arra enged következtetni, hogy a klérus tagjai nem csak az örömlányok szolgáltatásait vették igénybe.
Emellett a kolostorok sem voltak minden esetben mentesek a hús bűneitől. Egy strasbourgi rend magistere 1261-ben például kifejtette, hogy ha egy apáca mégis bűnbe esik, jobb, ha papi személlyel paráználkodik, a vétke ez esetben ugyanis valamivel kisebb. A középkor vége felé néhány zárda és kolostor már nem hivatalos bordélyházként is funkcionált.
Gyönyörök kertje
A középkor századai során gyakorta volt vita tárgya, hogy vajon melyik félnek nagyobb a gyönyöre szex közben. Míg Arisztotelész vélekedése szerint télen a férfiak, nyáron a nők élvezik jobban a szexet, Hippokratész amellett foglalt állást, hogy bár a nők hosszabb ideig élveznek, sokkal gyengébben. A középkor századai során ez a – férfi-női viszonyban jelen lévő alá-fölé rendeltséget tükröző – szemlélet határozta meg a gyönyör nemspecifikus intenzitásának kérdését. Voltak, akik még ennél is tovább mentek.
A középkor egyik legnagyobb természettudósa, Albertus Magnus kijelentette, hogy minél magasabb rendű egy lény, annál jobban élvez: vagyis a férfi gyönyöre nagyobb, mint a nőé. A gyönyör megítélésében némi változás a XIII. században Petrus Aponensisnek köszönhetően következett be. Ő amellett érvelt, hogy bár a nő kétszer élvez, a férfi gyönyöre nagyobb. Végkövetkeztetése még változatlanul a férfiuralmat tükrözte, ám a kérdés felvetése már önmagában paradigmaváltást jelzett. Ez a nézet a XVII. századig maradt meghatározó a keresztények körében, amikor is egy Francesco Plazzoni nevű padovai orvos azzal rukkolt elő, hogy: a nő gyönyöre nagyobb, mint a férfié.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap