Hónap: május • Nap: 18
1319. május 18.
Az egri káptalan papíroklevelet ad ki
Ez az első ismert, hazai oklevéladótól származó papíroklevél.
1410. május 18.
Meghal Ruprecht német király
Ezzel Zsigmond királynak esélyei nyílnak a német korona megszerzésére
1467. május 18.
I. Mátyás az erdélyi szászokat hadfölkelésre szólítja, mivel maga is hamarosan megindul seregével II. Mehmed támadásának elhárítására
1736. május 18.
Megszületett Friedrich Wilhelm von Erdmannsdorff német építész
Az érett klasszicizmus jellegzetes mestere Drezdában született. A dessaui nagyherceg kíséretében beutazta Olasz- és Franciaországot, a római emlékeket tanulmányozta. Hazatérte után a herceg szolgálatában ő építette a dessaui kastély dísztermét, a négyoszlopos wörlitzi kastélyt és a Luisium kerti lakot Dessau mellett, valamint finom klasszicizáló épületeket angol kertekben. Az elpusztult berlini királyi kastély néhány finoman kialakított díszterme, így a híres Parolesaal is az ő munkája volt. Dessau-ban halt meg 1800. március 9-én.
1756. május 18.
Megszületett Fessler Ignác Aurél történész
A magyar felvilágosodás kalandos életű egyénisége Zurányban látta meg a napvilágot. 1773-ban Móron belépett a kapucinus rendbe. A besnyői, a nagyváradi és a schwechati kolostor után 1781-ben Bécsbe ment. Röpiratokat írt, s a kolostori élet visszaéléseire hívta fel II. József figyelmét, majd kilépett a rendből. 1784-től a lembergi egyetemen keleti nyelveket tanított. 1791-ben protestáns hitre tért, s Berlinben Fichte német filozófussal a szabadkőművesek szervezeti programján dolgozott. 1809-ben Pétervárott lett a keleti nyelvek és a bölcsészet tanára, majd Szaratov mellett nevelőintézetet alapított. 1833-ban oroszországi evangélikus főszuperintendens lett. Nagyon jelentős művet írt - külföldön - Magyarország történetéről, amelyben főként a középkort részletezte. Ismertek misztikus, pszichologizáló történelmi regényei is, önéletrajzi írásai pedig értékes kor-dokumentumok. Szentpétervárott halt meg 1839. december 15-én.
1781. május 18.
Kivégzik II. Tupac Amaru perui indián forradalmárt
José Gabriel Condorcanqui, az utolsó inka uralkodó, az 1572-ben kivégzett Tupac Amaru leszármazottja, mesztic volt, de hű maradt indián gyökereihez. A déli hegyvidék leggazdagabb kereskedője lett, s a dél-perui Tinta tartomány vezetőjeként először e tartomány kormányzójánál, majd a cuzcói hatóságoknál, végül a limai alkirálynál próbálta elérni az indiánok helyzetének könnyítését. Több dokumentumban tájékoztatta az alkirályt a robot- és egyéb terhekről. Ezek eredménytelenek maradtak, de növelték az ő népszerűségét. A felkelés 1780 november 4-én kezdődött, amikor Tupac Amaru kegyetlenkedése miatt letartóztatta, majd kivégeztette Antonio Arriaga tartományi tisztségviselőt. A felkelést kezdetben a kreolok, a dél-amerikai születésű spanyolok egy része is támogatta. Tupac Amaru 1780. november 16-án, az amerikai kontinensen elsőként eltörölte a rabszolgaságot. Első nyilatkozataiban a király hű alattvalójának mondta magát, s igyekezett a kreol előkelők támogatását megtartani, de a cuzcói püspök kiátkozta őt és híveit is. A polgárháború során a kreolok a spanyolok oldalára álltak, főleg a városi felkelések és a birtokok elvétele miatt. A függetlenségi harcból osztályháború lett. A csapatok dél felé nyomultak, a spanyolok mozgósítottak, s nagyszámú indiánt sikerült fegyverbe állítaniok. 1781. január 4-én kezdték meg a felkelők Cuzco ostromát, de a királyi csapatok összevonásának hírére visszavonultak. Március végén 17 ezer katona bekerítette a felkelőket, április 6-án Tupac Amaru kitörése kudarcot vallott, s elfogták őt, családját és vezértársait is. Cuzcóban megkínozták, majd kivégezték őket.
1804. május 18.
A francia szenátus Bonaparte Napóleont a franciák császárává nyilvánítja
1848. május 18.
Pesten megkezdődik a honvédek toborzása.
1848. május 18.
Összeül az első német nemzetgyűlés
A március 31. és április 3. között ülésező előparlament munkálatait követően Frankfurt am Mainban, a Pál-templomban összeül a német nemzetgyűlés, a német nemzet első közvetlenül választott képviseleti szerve. A nemzetgyűlés előtt két feladat áll: egyrészt meg kell teremtenie Németország egységét, másrészt alkotmányt kell kidolgoznia. Már a kezdetektől ellentétek mutatkoznak a nemzetgyűlésben többséggel rendelkező és - Poroszország vagy Ausztria vezetésével - örökös monarchia felállítását szorgalmazó konzervatív-liberális irányzatok, valamint a köztársaság megteremtését követelő radikális-demokratikus csoportosulások között. A nemzetgyűlés hatékony munkáját akadályozó tárgyalások után, június 28-án központi hatalom felállítását határozzák el. Jellegzetes módon, a radikális irányzatok tiltakozása ellenére az osztrák János főherceget választják meg birodalmi kormányzónak. Az újonnan létrehozott központi kormányzat feladata az volt, hogy ellensúlyt képezzen a forradalom első sikere után újra megerősödő egyes államok külön érdekeivel és hatalmával szemben. Mivel azonban a nemzetgyűlés a végrehajtó hatalom gyakorlásához szükséges eszközökkel nem rendelkezett, teljesen hatástalan maradt az egyes államok katonai erejével szemben. Az elsősorban a művelt polgárság és a hivatalnoki réteg tagjaiból szerveződő (a munkások egyáltalán nem jutottak képviselethez) képviselők közötti ellentétek megakadályozzák az egyes kisebb államok uralkodóinak restaurációs és szeparatista törekvéseivel szembeni egységes fellépést.
1862. május 18.
Kossuth közzéteszi konföderációs tervét
Az Allenza című milánói lap május 18-án tette közzé Kossuth tervét. Kossuth szerint a Duna-tájon élő kis nemzetek külön-külön védtelenek, szövetségben azonban `elsőrendű, gazdag és hatalmas állam lennének 30 millió lakossal, mely sokat fog nyomni Európa mérlegében.` Ezért Magyarország, Horvátország, Szerbia és a román fejedelemségek konföderációját javasolta. Az államok egyenrangú szövetségében közösen intéznék a külügyet, a hadügyet, a pénzügyet és a vele kapcsolatos vám- és pénzügyi politikát. A főváros fölváltva Pesten, Zágrábban, Belgrádban és Bukarestben volna. Magyarország megtartaná határait, de az országon belül minden község és megye maga szabná meg belső hivatalos nyelvét, Erdély lakói pedig népszavazáson döntenék el, hogy Magyarországgal közös államot alkotnak-e, vagy kapcsolatukat perszonálunióvá alakítják. A dunai népek szövetségének gondolata évek során formálódott: lengyel, magyar, szerb és román hazafiak közös szellemi alkotása. Klapka is tervezte, de Kossuthé a megformálás érdeme. Gyakorlati megvalósításához azonban nem érettek meg a feltételek: hiányzott a Habsburg-monarchia felszámolásának kilátása (hiszen minden érdekelt hatalom ragaszkodott a monarchia létéhez), és hiányzott az érdekelt kis nemzetek készsége nemzeti, területi igényeik összehangolására. A terv így inkább a jövőnek szóló üzenet maradt.
1901. május 18.
Megszületett Vincent du Vigneaud amerikai kémikus
Az urbanai Illinois egyetemen tanult, a rochesteri egyetemen szerzett doktori fokozatot, majd a baltimore-i Johns Hopkins egyetemen, a berlini Vilmos Császár Intézetben és az edinborough-i egyetemen végzett tanulmányokat. 1932-től a washingtoni egyetem biokémiai tanszékét vezette, 1938-67 között a New York-i Cornell egyetem professzora és tanszékvezetője volt, majd az ithacai egyetemen a kémiaprofesszora lett. Jelentős szerepe volt a penicillin kutatásában és szintézisében, a biotin - egy kéntartalmú vitamin - elkülönítésében és szerkezetének meghatározásában. Patkánykísérletekkel állapította meg a vitamin hatását, és H vitaminnak nevezte el. Vizsgálta az emberi szervezet fehérje anyagcseréjét, kimutatta a folyamatokban szerepet játszó peptideket. A Nobel-díjat 1955-ben kapta `biokémiailag jelentős kénvegyületek tanulmányozásáért, különösen az első polipeptidhormon szintéziséért`. Eredményei nemcsak a kémia, hanem az orvostudomány szempontjából is jelentősek. White Plains-ben halt meg 1978. december 11-én.
1906. május 18.
Megszületett Péter Gábor, az ÁVH vezetője
Eredeti foglalkozása szabó, eredeti neve Eisenberger Benő volt. Részt vett az illegális kommunista mozgalomban, nevét is akkor vette fel. 1945 után Rákosi Mátyás jóvoltából előbb a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályát vezette, később ez önálló, közvetlenül a pártfőnök irányítása alatt álló Államvédelmi Hatósággá alakult, amelynek élén ő már altábornagyi rangban szerepelt. Fő feladata a Rákosiék által kiagyalt koncepciós perek `bizonyítékainak` előállítása, illetve az e perekben szereplő vádlottak `beismerő vallomásainak` kikényszerítése volt. Az Andrássy út 60-ban, illetve más ávéhás épületek kazamatáiban emberek százait kínozták meg, többen a kezük között haltak meg. Irányítása alatt az ÁVO a kommunista rendszer legrettegettebb és egyben a leggyűlöltebb terrorszervezetévé vált. Péter Gábort - Rákosi átmeneti mellőzésekor - 1953-ban letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. Büntetését azonban nem töltötte ki, a Kádár-rendszerben, 1959-ben szabadon bocsátották. Ezután könyvtárosként dolgozott. Budapesten halt meg 1993. január 23-án.
1911. május 18.
Meghal Gustav Mahler
51 éves korában, Bécsben meghal Gustav Mahler osztrák zeneszerző és karmester, aki a romantikában gyökerező, de modern kompozíciós technikával alkotott dalokat, és szimfóniákat komponált. Mahler bizonyos értelemben programzenét írt, kompozíciói eszméket fejeznek ki. Szimfóniáiba gyakran illeszt idézeteket, például Goethe `Faust`-jának részleteit. 1889-1891 között a budapesti Operaházat igazgatta.
1920. május 18.
Megszületett Karol Wojtyla, II. János Pál pápa
1921. május 18.
Meghal Martin Nyrop dán építész
A XIX-XX. század fordulóján a dán építészet legtehetségesebb mestere Holmsland-ban született 1849. november 11-én. Koppenhágában tanult. 1881-ben tanulmányutat tett Olasz- és Franciaországban. 1884-től tanított a koppenhágai Művészeti Akadémián, később igazgatója lett. A mester a nemzeti romantikára alapozva, a hagyományok felhasználásával új utat jelölt ki a dán építészet számára. Számos köz- és magánépületet tervezett. Fő műve a koppenhágai városháza. A dán fővárosban érte a halál.
1944. május 18.
Montecassino a szövetségesek kezére kerül
A montecassinói kolostor elfoglalásával megnyílt a szövetségesek előtt az út Róma felé. A németek egyik fő védelmi vonalát képező bencés apátság körül a szövetségesek előrenyomulásával szemben hónapokig heves harcok tomboltak. Szövetséges repülőgépek romhalmazzá bombázták a kolostort, de nem jutottak tovább. Mivel a huzamos ellenállás lehetetlen volt, Albert Kesselring vezértábornagy parancsot adott a német csapatok visszavonulására.
1956. május 18.
Rákosi Mátyás utolsó alkalommal lép a nyilvánosság elé
1991. május 18.
Közös szovjet-brit űrexpedíció indul útnak
A bajkonuri űrrepülőtérről felbocsájtott Szojuz TM-12 fedélzetén volt az első brit űrhajós, a 27 éves Helen Sharman. Az expedíció során a Mir űrállomás fedélzetén `dupla helycsere` történt: a Szojuz TM-12 az űrkomplexum része maradt és az előző expedíciót szállító Szojuz TM-11-en május 26-án tértek vissza a földre. A Juno Missziónak elnevezett közös vállalkozásról szóló megállapodást 1989. június 29-én írták alá a szovjet űrkutatás gyakorlati összefogója, a Glavkoszmosz és a külön e célra létrehozott brit Antiguera Limited társaság képviselői. Nagy-Britanniában az űrhajós-felhívásra 13 ezren jelentkeztek, akik közül négy pályázót minősítettek alkalmasnak, s közülük Helen Sharman élelmiszertechnikus-mérnök lett a kiválasztott. Ő volt a világ 250. űrhajósa és egyben a 12. nő a világűrben.
