2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Szekérrel a Holdra, „részegen” a csatatérre – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei

2021. március 6. 11:58 Múlt-kor

Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legérdekesebb írásairól, most pótolhatják. A Múlt-kor elhozta Önöknek az otthonaiktól távolra szakadt Árpád-házi királylányok históriáit, belekóstoltunk a 17. századi „holdutazás” rejtelmeibe, elmerültünk egy himalájai tó évszázados titkaiban, valamint megtudtuk: nem minden európai gyarmati hadsereg volt olyan sikeres a 19. század végi Afrikában.

Legizgalmasabb

Árpád-házi királylányok új otthonaikban

Jelentős presztízsértékkel bírt a középkorban, ha valamely dinasztia császárnét adhatott Bizáncnak vagy a Német-római Birodalomnak. Az Árpád-házból utóbbi nem került ugyan ki, de a konstantinápolyi birodalomba három magyar császárné is jutott. Az első magyar származású bizánci császárné Szent László lánya, Piroska (1088 k.–1134) volt, aki a birodalmat újra megerősítő Komnénosz-dinasztia császárához, II. Ióannészhez (1118–1143), vagy magyaros elnevezéssel, Jánoshoz ment feleségül. Bizáncban az Eiréné nevet vette fel.

Ezt a frigyet – külpolitikai helyzetét megerősítendő – Könyves Kálmán hozta tető alá 1104-ben. A férje mellett Piroska elsősorban vallásos cselekedeteivel tűnt ki, a kormányzásba nem szólt bele. De vajon milyen élete volt egy bizánci császárnénak? Hová tudták kiházasítani az Árpád-ház királyai leányaikat? Milyen sorsuk volt új otthonaikban? A válaszokat itt találja.

Szekérrel a Holdra

Az első ember 1969-ben tette a lábát a Holdra, azonban ez a kis lépés már jóval hamarabb is foglalkoztatta a tudomány jeles képviselőit. A 17. században élő angol lelkész-matematikus, John Wilkins például meg volt róla győződve, hogy az ember még az ő életében fel fog jutni a csillagok közé. Írásaiban egy kerekekkel ellátott szekeret vizionált, rajta egy, a háttámlánál elhelyezett forgó alkalmatossággal. Wilkins manapság már megmosolyogtató tervei azon elképzelésre támaszkodtak, hogy az űrben a légköri viszonyok nagyjából megegyeznek a földivel. De mit gondolt az űrben történő étkezésekről? Hogyan oldotta volna meg az oxigénhiányt?

Az etiópok 1896-ban tönkreverték az olaszokat

„Különösen nagyon tökéletlen volt az olaszok kémrendszere. Sohasem tudták pontosan az abesszíniaiak állását és számát, s az aduai ütközetet is abban a hitben kezdték meg, hogy az abesszíniak Menelik megkoronázására készültek, s ezért holtrészeg állapotban találják őket” – írta a Vasárnapi Újság az aduai csatát követően, ahol meglepő módon a – távolról sem illuminált – etióp haderő legyőzte az őket gyarmatosítani igyekvő olaszokat 1896 márciusában. A csúfos kudarc igazi szenzáció volt Európában. Mi volt a végkicsengése Róma hatalmas afrikai bukásának? Mekkora hadisarcot követelt Etiópia? Mi lett a hadifoglyokkal? A furcsa csatához vezető útról és a következményekről itt olvashat részletesen.

A himalájai tó rejtélye

A Himalája csúcsai között, a civilizációtól többnapi járásra fekszik egy gleccsertó, amelyben (és a közvetlen környékén) a becslések szerint 300-800 ember csontjai hevernek. 1942-ben fedezték fel a különös helyszínt, amelynek rejtélyére azóta számos „magyarázata” született. Volt, aki szerint egy Kína irányából közelítő japán egység maradványai kerültek akkor elő, mások úgy vélték, egy eltévedt kereskedőkaraván szerencsétlenül járt tagjait találták meg.

Megint mások azt gondolták, egy ismeretlen vallás rituális öngyilkosságot elkövető hívei vagy egy egykori fertőző járvány áldozatai nyugodtak a tóban. Az elmúlt évek DNS-elemzései szerint néhány elhunyt biztosan nem Dél-Ázsiából származott. Génjeik sokkal közelebb álltak a Földközi-tenger keleti medencéjének mai lakosságához, különösen Kréta szigetééhez. De mit kereshetett egy távoli vidékről érkezett embercsoport az 5029 méteres tengerszint feletti magasságban található Roopkund-tónál, és hogyan juthattak oda? Hogyan és miért halhattak meg?

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár