Máig rejtély, mit keres több száz ember csontváza egy himalájai tónál

Japán felderítők vagy öngyilkos szekta?

A becslések szerint 300-800 embertől eredeztethető csontok rejtélye 1942-ben tárult a világ elé, amikor egy helyi vadőr beszámolt róluk. Az ekkor brit uralom alatt álló India hatóságai megijedtek: vajon egy Kína irányából közelítő japán beszivárgó egység maradványai kerülhettek elő?

Ez az elmélet hamar megdőlt, de felmerült számos alternatív magyarázat a talányra: egy rejtélyes vallás rituális öngyilkosságot elkövető hívei, egy eltévedt kereskedőkaraván, illetve az is, hogy a tó egy halálos járvány idején a fertőző holttestek lerakóhelyeként szolgált, távol a civilizációtól.

Az utóbbi időben a rejtély egyre mélyült: 2019-ben a csontok DNS-ének egy nemzetközi tudóscsoport általi korszerű vizsgálata azt találta, hogy a tónál elhunytak közül legalább 14 egyén nem a térségből, azaz Dél-Ázsiából származott. Génjeik sokkal közelebb álltak a Földközi-tenger keleti medencéjének mai lakosságához, különösen Kréta szigetééhez.

Tovább bonyolítja a rejtélyt, hogy ezek a csontok sokkal későbbiek, mint a tónál találtak nagy része: míg a maradványok többsége Kr. u. 800-ra datálható, a mediterrán genetikai örökséggel bíró személyek úgy tűnik, nem is olyan régen, 1800 körül veszthették életüket a tónál.

Mit kereshetett egy távoli vidékről érkezett embercsoport az 5029 méteres tengerszint feletti magasságban található Roopkund-tónál, és hogyan juthattak oda? Hogyan, és miért halhattak meg?

1. Japán felderítők vagy öngyilkos szekta?
2. Halálos hegyorom
3. Megoldatlan rejtély
4. Más nyomokon haladva

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése