500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt

Andrea Mantegna: Krisztus levétele a keresztről c. festményéről az utolsó ismert feljegyzést 1524-ben született. (Kép forrása: Facebook / Marilena Zito)

Az elveszett reneszánsz festményt egy olasz művészettörténész találta meg, majd a Vatikáni Múzeumok segítségével restaurálták, most pedig megújult állapotban csodálhatja meg a nagyközönség – tudósít a connaissancedesarts.com.

Pompeii örökre a legrészletesebben dokumentált ókori tragédiák színhelyeként marad meg, de mostantól egy kis kortárs csoda helyszíneként is ismertté vált. A velencei festő, Andrea Mantegna (1431-1506) alkotását – Krisztus levétele a keresztről – eddig elveszettnek hitték.

Az elveszettnek hitt festményt most, a Pompeii területén található Rózsafüzér Királynője-bazilika szentélyében, Stefano de Mieri művészettörténész azonosította. A festmény a Vatikáni Múzeumok gondozásába került, felmérték, hitelesítették, majd restaurálták. A festményt a pápai állam képtárában állítják ki, mielőtt visszakerülne Pompeii-be.

Andrea Mantegna: Halott Krisztus siratása, 1480.

Stefano de Mieri egy, az olasz egyházi javakat nyilvántartó adatbázist böngészett 2020-ban. A nápolyi Università degli Studi Suor Orsola Benincasa (Szent Orsolya Egyetem) művészettörténészét egy rejtélyes festmény ragadta meg. Annak ellenére, hogy a festmény állapota szörnyű volt, a megőrzési körülmények és a durva restaurálások miatt, ő gyorsan felismerte a lehetséges Andrea Mantegna-művet. Mantegna készítette A Halott Krisztus siratása c. világhírű képet is. 

A festmény utolsó ismert nyomai 1524-ből származnak. Pietro Summonte humanista levelet küldött Marcantonio Michiel velencei nemesnek, amelyben arról írt, hogy a nápolyi San Domenico Maggiore templomban Mantegna által festett alkotás van.

A festmény Krisztus keresztről való levételét ábrázolja. Az, hogy ezután hogyan került Pompeii-be, az továbbra is kérdés. A szakember szerint valószínűleg a 19. században adomány révén érkezett a Rózsafüzér Királynője templomba.

Stefano de Mieri felfedezése a Vatikán gondozásába került, de ez még csak a hosszú nyomozás kezdetét jelentette.

A szakértők, köztük Barbara Jatta igazgató, abban biztosak voltak, hogy egy eredeti festménnyel van dolguk: „Azonnal megértettük, hogy az utolsó festékrétegek alatt egy rendkívüli festmény rejtőzik. A restaurálás olyan ikonográfiai és technikai részleteket tár fel, amelyek egyértelműen Mantegnához kapcsolják az alkotást.”

Ezt követően, a Fabio Moresi vezette tudományos kutatócsoport előzetes diagnózist készített a festményről, míg Francesca Persegati, a restauráló laboratórium vezetője eltávolította a vásznon végzett ügyetlen javításokat.

A restaurációban részt vett a Pompeii Régészeti Park igazgatója, Gabriel Zuchtriege és a Galleria Nazionale delle Marche (Urbino) vezetője is.

A restauráció után az évszázadokig elveszettnek hitt Mantegna-festmény, a nagyközönség számára is megcsodálható a Vatikáni Múzeumok új tárlatán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés