Ötven éve fújta el a terror az olimpia lángját: a müncheni túszdráma
2022. szeptember 5. 09:47 Múlt-kor
1972. szeptember 5-én nyolc felfegyverzett palesztin terrorista megtámadta az izraeli csapat szállását az olimpiai faluban. A támadás során egy izraeli sportoló meghalt, egy másik pedig nem sokkal később belehalt sérüléseibe. A csapat fennmaradó kilenc tagját túszul ejtették. A terroristák többségében izraeli börtönökben raboskodó palesztin társaik szabadon bocsátását követelték, ám az izraeli kormány elutasította a fegyveresek követeléseit. Szeptember 5-ről 6-ra virradó éjszaka a bajor rendőrség rosszul megtervezett és végrehajtott kísérletet tett a fürstenfeldbrucki katonai repülőtéren a túszok kiszabadítására, ám az akció teljes kudarccal járt: a tűzpárbajban nemcsak a túszejtők, hanem az izraeli sportolók is életüket vesztették.
Korábban
A túszejtés lefolyása és rekonstruálása
Egy 2012-ben nyilvánosságra hozott iratanyag bizonyította azt az egyébként már 1972-ben elterjedt vélekedést, miszerint a terroristákat a támadás előkészítésében német neonáci szervezetek segítették. Ezek szerint a szélsőjobboldali Udo Albrecht már 1970-ben közvetített a Palesztinai Felszabadítási Szervezet és a neonácik között a kölcsönös támogatásra irányuló kapcsolatok kialakítása érdekében.
Az egykori neonáci és későbbi író, Willi Pohl később azt állította, hogy 1972 júliusában Dortmundban találkozott Abu Daouddal, a feltételezések szerint a támadás ötletgazdájának tartott palesztinnal, különböző járműveket szerzett szervezete számára, és Daoudot Frankfurtban és Kölnben titkos találkozókra vitte. Az iratokból az is kiderül, hogy a dortmundi bűnügyi rendőrség már 1972 júliusában kapott tippeket a Pohl és Daoud közötti konspiratív találkozókról, és azokat azonnal továbbította az állami bűnügyi hivataloknak, a Szövetségi Bűnügyi Hivatalnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak.
1972. szeptember 5-én reggel 04:10-kor a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet nyolc tagja átmászott a 25A kapunál lévő kerítésen, és behatolt az olimpiai faluba. Az izraeli olimpiai csapat lakásába 04:35 körül léptek be. A Kalasnyikovokkal felfegyverzett túszejtőknek nem okozott gondot legyőzni az izraeli sportolókat, mivel azok nem zárták be az ajtókat. A terroristák tizenegy túszt ejtettek: David Mark Berger (súlyemelő), Zeev Friedman (súlyemelő), Yossef Gutfreund (birkózóbíró), Eliezer Halfin (birkózó), Josef Romano (súlyemelő), André Spitzer (vívóedző), Amitzur Schapira (atlétikaedző), Kehat Shorr (lövészedző), Mark Slavin (birkózó), Yakov Springer (súlyemelő bíró) és Mosche Weinberg (birkózóedző).
A támadást észlelve több izraeli sportoló a földszinti ablakon keresztül menekült ki az épületből, köztük az izraeli csapat vezetője, Shmuel Lalkin. Weinberget és Romanót már a támadás legelején meggyilkolták. Weinberget 04:52-kor lőtték le, miközben az ajtón keresztül próbált elmenekülni, Romano pedig két órával később halt bele sérüléseibe.
05:21-kor riasztották a rendőrséget, a szervezőbizottságot és a mentőszolgálatot.
06:40-kor Walther Tröger, az olimpiai falu polgármestere és Willi Daume, a Német Nemzeti Olimpiai Bizottság elnöke a 31-es számú házhoz ment, hogy tárgyaljanak a betolakodókkal. A területet a rendőrség eközben lezárta.
08:50-kor a terroristák ultimátumot adtak: 328, Izraelben bebörtönzött harcostársuk, köztük a német Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Ulrike Meinhof, valamint a japán Kōzō Okamoto terroristák szabadon bocsátását és biztonságos elszállítását követelték reggel 9 óráig, valamint saját maguk és a túszok szabad elutazását egy arab fővárosba egy erre a célra rendelkezésre bocsátott repülőgéppel. Azzal fenyegetőztek, hogy azonnal lelövik a túszokat, ha a rendőrség megpróbálja megrohamozni a házat. Az ultimátum 12 órára szólt.
Negyedórával az ultimátum lejárta előtt a tárgyalók 15 óráig tartó hosszabbításról egyeztek meg a terroristákkal. Az olimpiai falu polgármestere, Walther Tröger, Willi Daume, Manfred Schreiber, a XX. olimpiai játékok biztonsági vezetője, Bruno Merk bajor belügyminiszter, valamint Hans-Dietrich Genscher szövetségi belügyminiszter saját magukat ajánlották fel helyettesítő túszként a terroristáknak, de azok elutasították javaslatukat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum tegnap
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában tegnap
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén tegnap
