Önkezével vetett véget életének Ernest Hemingway

Útkeresés „érett” korban

Szenvedélyesen érdekelte a háború, s fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. E sokféle élményből születtek a végsőkig lecsupaszított, tárgyilagosságra és őszinteségre törekvő, feszes tempójú művei: Halál délután, Afrikai vadásznapló, Szegények és gazdagok.

A harmincas évek végén Havanna mellett vásárolt szerény birtokot, a Finca Vigíát, ahol csaknem két évtizeden át élt.

Pilar nevű hajóján, Kubában

Haditudósítóként többször járt a spanyol polgárháborúban, színdarabot is írt a megszállt Madridról Az ötödik hadoszlop címmel. Itt játszódik az Akiért a harang szól is, amely talán a legnagyobb közönségsikert aratta.

A II. világháborúban is aktív szerepet vállalt, volt haditudósító, részt vett a brit légierő bevetésein, a normandiai partraszálláskor az amerikaiakkal kelt át a La Manche-csatornán és 200 fős csapatával jelen volt Párizs felszabadításánál.

Elhivatottságára bizonyíték, hogy a II. világháborúban halászhajóját iránykereső felszereléssel, gépfegyverrel és gránátokkal szerelte fel, hogy náci tengeralattjárók után kémkedjen. Fia arról számolt be, hogy mindössze egyszer észleltek ellenséges járművet, de édesapja lelkesedése így is határtalan maradt.

A legyőzhetetlen nőcsábász

A háború után visszatért Kubába. 1950-ben megírta A folyón át a fák közé című regényét, amely nem talált olyan pozitív visszhangra, ahogyan előzetesen remélte. Annál nagyobb sikert aratott az idős kubai halász heroikus története, Az öreg halász és a tenger, amelyért 1953-ban Pulitzer-, majd egy évvel később Nobel-díjat kapott. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” – a regény kulcsmondata Hemingway személyes hitvallásaként is értelmezhető.

Legyőzni ugyan senki és semmi nem tudta önmagán kívül, egy nagy kísértése mégis akadt: az alkohol. A rum alapú frissítő koktél, a Papa Doble is Hemingway találmánya. Állítása szerint azért ivott, hogy másokat érdekesebbnek találjon, de ha munkáról volt szó, akkor mindig félretette a poharat.

Nem csak hangulatait, hanem feleségeit is gyakran váltogatta, összesen négyen voltak. Első nejével, Hadley Richardsonnal (1921-1927) „hódította meg Európát”, Pauline Pfeifferrel (1927-1940) Key Westen ütöttek tanyát és sokat utazgattak Afrikában. Martha Gellhornnal (1940-1945 Kínát látogatta meg - kapcsolatukról remek film is született: Hemingway és Gellhorn címmel, Clive Owen és Nicole Kidman főszereplésével. Mary Welsh-sel (1946-1961) egy darabig Velencében időzött, majd újfent Kubában telepedett le.

Hemingway és Gellhorn

Facebook/Hollywood Lif

Kiégés, depresszió

Bár Castróval jóban volt, 1960-ban elhagyta szigetet. Feleségével az Idaho állambeli Ketchumben vásárolt házat, ahol megpróbált ugyanúgy élni és alkotni, mint korábban. Kennedy elnök 1961-es beavatásának alkalmából felkérték egy rövid beszéd megírására, de nem tudta teljesíteni a feladatot. Az összetört Hemingwaynek ez jelentette írói karrierje végét.

Depressziós szorongásai miatt kétszer is klinikára került, többször kapott a korabeli Amerikában még elterjedt elektrosokk-kezelést. Szenvedéseit ez nem enyhítette, sőt emlékezetét is többször elveszítette, végül 1961. július 2-án ketchumi házában főbe lőtte magát - akárcsak édesapja.

Szomorú, de ironikus tény, hogy többször is szembe találta magát a halállal, ám életösztöne mindig erősebb volt. Legyőzte a maláriát, a vérhast, a hepatitiszt, de még két repülőgép-szerencsétlenséget is túlélt. Afrikai balesete után a helyi lapok már halálhírét terjesztették, ám Hemingway – súlyos sérülésekkel ugyan – feltámadt poraiból.

Családjában az öngyilkosság sajnos nem volt egyedi eset. Édesapja mellett testvérei és egyik unokája is önkezűleg vetett véget az életének. A családot sújtó „Hemingway-átok”, amely egyben a mentális betegségre is utal, közismert kifejezéssé vált.

Hagyatékában sok kézirat maradt, ezek nagy részét azóta kiadták (Vándorünnep, Szigetek az áramlatban). Írásainak férfias jellege éppúgy hozzájárult népszerűségéhez, mint a nyilvánosság előtt zajló, kalandokkal, veszélyekkel, szenvedélyes szerelmekkel teli élete.

1. Az eminens nem megy egyetemre
2. Első házasság, első siker
3. Útkeresés „érett” korban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait