Nyolc hercegnő, aki Japán krizantém trónjára ülhetett a történelem során

Anyja lánya

Genmei császárnő 715-ben lemondott a trónról, azonban azt nem a még mindig gyermek Sómura, hanem idősebbik lányára hagyta, aki Gensó császárnő néven lett Japán uralkodója. Gensó így az egyetlen a nyolc uralkodónő közül, aki a trónt nem egy férfi rokonától, hanem édesanyjától örökölte.

Uralkodása alatt jelent meg a Nihonsoki, amely Japán első történelemkönyve, valamint ekkor került bevezetésre a ricurjó néven ismert jogrendszer a távol-keleti országban. Gensó kilenc év uralkodás után mondott le végül a trónról, amelyen utódja unokaöccse, Sómu császár lett.

1. Egy kompromisszum, amely először ültetett nőt Japán trónjára
2. Aki kétszer is trónralépett
3. A háttérből irányító nagymama
4. Rézbányák és népszámlálás
5. Anyja lánya
6. A császárnő és a szerzetes
7. Aki alatt elbukott a japán kereszténység
8. Az utolsó császárnő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?