Nyolc hercegnő, aki Japán krizantém trónjára ülhetett a történelem során

Az utolsó császárnő

Az utolsó asszony, aki Japán trónján ülhetett, Go-Szakuramacsi volt a 18. században. Öccse, Momozono császár lemondását követően lett uralkodóvá 1762-ben. Az akkor mindössze 22 éves császárnő unokaöccse, a kisgyermek Hidehito herceg, a későbbi Go-Momozono császár „helyett” viselte a koronát nyolc éven keresztül, majd végül le is mondott a felcseperedő trónörökös javára.

Lemondását követően még hosszú évekig élt visszavonultan. 1813-ban, 73 éves korában halt meg. A történeti hagyomány szerint ő volt a szerzője az Évek anyagai a császári udvarból című könyvnek, amelyben levelek és történeti feljegyzések mellett versek is helyet kaptak.

1. Egy kompromisszum, amely először ültetett nőt Japán trónjára
2. Aki kétszer is trónralépett
3. A háttérből irányító nagymama
4. Rézbányák és népszámlálás
5. Anyja lánya
6. A császárnő és a szerzetes
7. Aki alatt elbukott a japán kereszténység
8. Az utolsó császárnő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók