Nemzeti örökség lett a Rudas fürdő kötényes hagyománya

Felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére a budapesti Rudas fürdő 450 éves, nemek szerint elkülönített kötényes fürdőzési hagyománya. A török hódoltság koráig visszanyúló szokás hivatalos elismerése biztosíthatja a főváros fürdőkultúrájának egyik leginkább egyedi elemének hosszú távú fennmaradását.

A kulturális elismerést a Rudas Nőegylet és a Rudas Polgári Kör kezdeményezte a történelmi fürdőkultúra megőrzése és népszerűsítése érdekében. A Rudas fürdőben a mai napig fennmaradt a hagyomány, amely a gyógyvizek használatát a relaxációval és a közösségi élettel ötvözi. A kijelölt férfi és női napokon a vendégek az intézmény által biztosított hagyományos pamutkötényeket viselik a medencék terében.

Ezt a több évszázados szokást napjainkban is egy több száz fős, különböző életkorú és társadalmi hátterű tagokból álló közösség tartja életben. A nemzeti jegyzékbe való felvétel elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a főváros egyedülálló fürdőéletére, és garantálja a tradíció átörökítését a jövő generációi számára.

A hagyományőrző szervezetek által kiadott sajtóközlemény hangsúlyozza az elkülönített kötényes fürdőzés társadalmi és pszichológiai előnyeit. A pamutkötények egységes használata láthatatlanná teszi a ruházkodásból fakadó vagyoni és társadalmi különbségeket, így a fürdővendégek egyenlő esélyekkel vehetnek részt a közösségi térben. A zárt, diszkrét környezet emellett egy biztonságos, szorongásmentes és felszabadító atmoszférát teremt a fizikai és mentális regenerálódáshoz.

A kezdeményezők hosszú távú stratégiai tervei között szerepel, hogy a nemzeti elismerést követően a nemek szerint elkülönített, kötényes fürdőzés nemzetközi védelmet is kapjon. Ennek érdekében a jövőben az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára is fel kívánják terjeszteni a budapesti gyakorlatot.

A nemek szerint szeparált fürdőzés lehetősége az elmúlt évtizedekben folyamatosan szorult vissza a magyar fővárosban. A történelmi török fürdők közül a Rác és a Király fürdő bezárása jelentősen csökkentette az ilyen típusú kikapcsolódást keresők alternatíváit. A Gellért Gyógyfürdőben 2013-ban szüntették meg a nemek szerinti elkülönítést, így a Rudas maradt az utolsó olyan jelentős intézmény, amely szervezett formában tartja fenn ezt a rendszert. A fürdőkultúra ezen ágának visszaszorulása tette különösen sürgetővé a hagyomány hivatalos örökségvédelmi oltalmazását. A civil szervezetek fellépése így az utolsó pillanatban mentheti meg az oszmán időkig visszavezethető fürdőzési formát a teljes eltűnéstől.

A budai hőforrások köré épült fürdőkultúra legmeghatározóbb fejlődési szakasza a 16. századi és a 17. századi oszmán hódoltság idejére tehető. A török adminisztráció és a muszlim vallási előírások megkövetelték a rituális tisztálkodást, így a hódítók számos kupolás ilidzsát építettek a Gellért-hegy és a Rózsadomb lábánál fakadó források fölé.

A Rudas fürdő magját a 16. század második felében Szokollu Musztafa budai pasa építtette ki a jellegzetes nyolcszögletű medencével és félgömb kupolával. Az iszlám hagyományok szigorúan megkövetelték a nemek elkülönítését a nyilvános fürdőkben, a test elfedése céljából pedig speciális kendőket használtak. A mai pamutkötényes fürdőzés ennek a kora újkori oszmán fürdőprotokollnak a szekularizált, a polgári kor igényeihez igazított továbbélése a modern korban.

A török kiűzése után a fürdők a 18. században és a 19. században is megőrizték jelentőségüket, majd a 20. század elején a modern balneológia fejlődésével Budapest a nemzetközi gyógyturizmus egyik központjává vált. A város 1934-ben nyerte el hivatalosan is a fürdőváros címet, elismerve a páratlan termálvízkészletet és a sok évszázados fürdőkultúrát.

A hivatalos sajtóközlemény is kiemeli, hogy a világon egyedül a magyar főváros büszkélkedhet olyan adottságokkal, ahol több mint száz természetes hőforrás, történelmi fürdőépületek sora és egy egyedi kötényes fürdőzési kultúra összpontosul egyetlen helyen. A Rudas fürdő hagyományának nemzeti örökséggé nyilvánítása nemcsak a múlt megőrzését szolgálja, hanem megerősíti Budapest különleges státuszát az európai fürdővárosok között.