Nem az alacsony intelligencia okozta a neandervölgyiek vesztét

A kutatás megkérdőjelezi azt az évtizedes antropológiai konszenzust, miszerint a két emberféle koponyaformája közötti fizikai eltérések jelentős kognitív különbségeket takartak. Míg a neandervölgyiek koponyája (és ezáltal a koponyaüreg formája is) hosszabb és laposabb volt, erőteljesebb homlokereszekkel, addig a Homo sapiens koponyája gömbölyűbb alakot öltött.

Ezekből az anatómai jegyekből a szakértők korábban arra következtettek, hogy a neandervölgyiek korlátozott rövid távú memóriával, gyengébb tervezési készségekkel és kevésbé fejlett beszédkészséggel rendelkeztek, ami végül a kihalásukhoz vezetett az Eurázsiába behatoló modern emberrel vívott versengésben.

Schoenemann és csapata az elmélet tesztelésére két nagy, ma élő populáció – száz han kínai és száz európai felmenőkkel rendelkező amerikai állampolgár – agyi MRI-adatait hasonlította össze. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált agyi régiók közel 70 százalékában a két modern csoport közötti térfogatbeli különbségek jelentősebbek voltak, mint a neandervölgyiek és a korai Homo sapiens agya között korábban kimutatott eltérések.

Bár az adatok szerint a neandervölgyiek végrehajtó funkciókért (például figyelem és gátlás) felelős agyterületei minimálisan kisebbek lehettek, a kutatók hangsúlyozzák, hogy az agyanatómia és a kogníció közötti összefüggés rendkívül gyenge, így ezek az eltérések önmagukban nem magyarázhatják a faj gyors kihalását.

A demográfiai beolvadás elmélete

A neandervölgyiek több százezer éven át sikeresen uralták Európát és Ázsia nyugati részét. A fegyverhasználat, a tűzgyújtás, a művészeti alkotások és a temetkezési rítusok mind a fejlett intelligenciájukat bizonyítják. Kihalásuk időpontja nagyjából egybeesik az Afrikából kivándorolt modern ember eurázsiai térhódításával mintegy 40–50 ezer évvel ezelőtt.

Az amerikai kutatócsoport legújabb megállapításai egybecsengenek azokkal a friss genetikai és demográfiai modellekkel, amelyek a nyílt konfliktus vagy a szellemi alulmaradás helyett a "genetikai elárasztás" elméletét támogatják. Eszerint a neandervölgyiek populációi kisebbek és elszigeteltebbek voltak, így amikor a jóval nagyobb létszámú modern emberi közösségek megjelentek, egyszerűen asszimilálták, magukba olvasztották a helyi csoportokat (ezt bizonyítja a ma élő nem afrikai emberek genomjában található 1-2 százaléknyi neandervölgyi DNS is). Az új tanulmány rávilágít arra az antropológiai alapelvre, hogy a biológiai anatómiát – különösen az agy méretét és alakját – önmagában nem lehet a kulturális és kognitív fejlettség kizárólagos mutatójaként kezelni a hominidák evolúciójában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. világháború

• Újra ásnak Göring farkasvermi házánál a rejtélyes csontvázleletek miatt
• Pandzsábi iratokból azonosítottak 9909 világháborús áldozatot
• Vita bontakozott ki Berlinben egy náci bunker sorsa miatt
• Előkerült egy hirosimai túlélő eddig ismeretlen visszaemlékezése
• Eltávolították a vitatott Churchill-installációt a londoni múzeumból
• A párizsi Panthéonban kapott emlékhelyet Marc Bloch történész