Négyszáz éves festmény igazolt egy 21. századi tudományos felfedezést
2026. július 1. 07:23 Múlt-kor
A kutatók egy 1611-ben készült flamand festményen olyan jelenetet azonosítottak, amely több mint négyszáz évvel megelőzte az óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus) táplálkozásáról szóló modern tudományos megfigyeléseket. A felfedezés rámutatott, hogy a történelmi műalkotások a természettudományok számára is értékes információforrásként szolgálhatnak.

Jan Brueghel: Levegő (Forrás: Wikipédia / Közkincs)
Korábban
A tanulmány szerzői idősebb Jan Brueghel Levegő (Air) című, 1611-ben készült allegorikus festményét vizsgálták, amely több mint hatvan madár- és egyéb repülő állatfajt ábrázol. A kép jobb felső sarkában – a kutatók szerint – egy óriás koraidenevér látható, amely egy énekesmadarat tart a szájában. A tudósok ezt a vadászati viselkedést csak 2025-ben figyelték meg közvetlenül, ezért a festmény nemcsak művészeti alkotásként, hanem a faj viselkedésének egyik legkorábbi ismert ábrázolásaként is kiemelkedő jelentőségű lehet.
A festményt Pedro Romero-Vidal, a sevillai Doñana Biológiai Állomás ökológusa vizsgálta meg, akinek egyik fő kutatási területe annak feltárása, hogy a történeti festmények állatábrázolásai mit árulnak el a múlt élővilágáról. Elmondása szerint korábban számos hasonló alkotást tanulmányozott, de olyan ábrázolással még nem találkozott, amelyen egy denevér éppen egy madarat ejt zsákmányul.
A kutatók szerint a festményen látható állat vörösesbarna bundája, hosszú szárnyai és termete alapján nagy valószínűséggel egy óriás koraidenevért ábrázol. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert bár a tudósok már a 2000-es évek eleje óta feltételezik, hogy Európa egyik legnagyobb denevérfaja énekesmadarakat is zsákmányol, ezt sokáig csak közvetett bizonyítékok – például denevérürülékekben azonosított madártollak, valamint a madarak elkapásáról és elfogyasztásáról tanúskodó bioakusztikai felvételek – támasztották alá. Mivel az óriás koraidenevér nagy magasságban ejti el a vonuló madarakat, a kutatóknak csak 2025-ben sikerült közvetlenül is megfigyelniük ezt a vadászati módszert.
A szakértők szerint Jan Brueghel Itáliában találkozhatott ilyen denevérekkel, mivel ez az állatfaj már az 1600-as években is viszonylag gyakori volt az Appennini-félszigeten. A kutatók úgy vélik, a festmény jól példázza, hogy a történeti műalkotások a művészettörténet mellett a természettudomány számára is értékes megfigyeléseket őrizhetnek meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Ókori színházakban rendeznek opera- és balettfesztiválokat Törökországban 12:11
- 09:22
- 09:02
- 08:47
- Négyszáz éves festmény igazolt egy 21. századi tudományos felfedezést 07:23
- Új leletek árnyalják az elfeledett közép-ázsiai állam történetét tegnap
- Szoros keleti kapcsolatai voltak a titokzatos tartesszoszi civilizációnak tegnap
- Ősi himnuszkéziratot szolgáltatott vissza Németország Lengyelországnak tegnap














