Miért nyitogatták fel őseik sírjait a kora középkori európaiak?

Egy franciaországi sír, amelyben a jelek alapján a holttestet megmozgatták, mielőtt a lágy szövetek teljesen elbomlottak volna

Nem sírrablók voltak

„Sok európai országban a régészek már több mint száz éve fedeznek fel a kora középkori időszakból származó sírokat, amelyeket mintha kiraboltak volna nem sokkal a temetés után” – mondta el Dr. Alison Klevnäs, a Stockholmi Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője. „Az évtizedek során azonban a feltárást végzők közül sokan felismerték, hogy ennél valami sokkal különösebb folyik itt.”

Klevnäs és négy másik, e jelenséget Európa különböző tájain kutató régész összevetette eddigi eredményeit, hogy jobb képet alkossanak. Elemzésük, amely az Antiquity című tudományos folyóiratban jelent meg, első ízben mutatja be a sírok újranyitásának elterjedtségét a korszakban. Adataik alapján elterjedt és hosszú ideig fennálló szokás volt, melynek több ezer példáját találták meg több tucat korabeli temetőben Angliától Erdélyig.

„A felnyitási gyakorlat a 6. század második felében terjedt el Nyugat-Európában, és a 7. században érte el csúcsát” – mondta el Dr. Astrid Noterman, szintén a Stockholmi Egyetemről, aki korábban 40-nél is több ilyen lelőhelyet vizsgált meg Észak-Franciaországban. „A legtöbb helyen a 7. század végével elapad, így sok temetőben látható a temetkezések utolsó fázisa, immár felnyitás nélkül.”

Az eredményekből kitűnik az a rendkívül fontos felismerés, hogy a sírok felnyitása vélhetően nem a sírok kirablását tükrözi, mivel az elemzés alapján az elvitt tárgyak kiválasztása során nem azok értéke volt a mérvadó.

A tanulmány szerzői által vizsgált, a kora középkorban megbolygatott sírok elhelyezkedése Európában

„Gondosan kiválogatták, mely tárgyakat viszik el, leginkább a brossokat a nőktől, illetve a kardokat a férfiaktól, de sok értéket hagytak hátra, még nemesfémből készült tárgyakat is, például arany és ezüst nyakláncmedálokat” – magyarázta Klevnäs, megjegyezve, hogy a kiválasztott tárgyakat még rossz állapotban, szétesőfélben is elvitték, ami arra utal, nem használat vagy értékesítés céljával távolították el őket.

Sokkal inkább úgy tűnik, hogy ez egyszerűen része volt a temetkezési gyakorlatnak az európai történelem ezen szakaszában. A legtöbb újranyitásra azelőtt került sor, hogy a koporsó teljesen elkorhadt volna – az emberek a szüleik vagy nagyszüleik nemzedékének sírjaihoz tértek vissza. Míg azonban a sírfelnyitási gyakorlat elterjedt volt, jelentős variációk fordulnak elő, amelyek betudhatók a különböző helyi hagyományoknak, illetve lehetséges, hogy az eltemetett személy kilétének is.

1. Nem sírrablók voltak
2. Elvitt tárgyak, megmozgatott holttestek, hozzátemetett állatok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén