Miért hiányoznak a bronzkori németországi sírokból a lánygyermekek?

Meglepő hiányosság

Az eredmények közül a legszembeötlőbb éppen egy hiányosság volt: „Teljesen hiányoztak a felnőtt lánygyermekek” – mondta Alissa Mittnik, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának posztdoktori tanulmányokat végző kutatója.

A fiúgyermekek ezzel szemben szüleik birtokán maradtak, és a családban tartották a vagyont. „Ami leginkább meglepett, az az volt, hogy az embernek az összes lányát el kellett adnia idővel” – mondta a tanulmány társszerzője, Philipp Stockhammer, a müncheni Lajos–Miksa Egyetem és a Max Planck Intézet jénai Emberi Történettudományi Intézetének régésze.

Az ókori életmódba való ilyen betekintés „előteremtése nem lett volna lehetséges (…) e kutatási módszerek egyikével sem önmagában” – mondta Patrick Geary, a New Jersey-i Princetonban található Institute for Advanced Study nevű magánintézet történésze, aki nem volt a kutatás résztvevője.

A tanulmány szerzői több mint 20 éve előkerült emberi maradványokkal és tárgyi emlékekkel dolgoztak. Az Augsburgtól délre, a Lech folyó mentén fekvő terület lakóházakkal való beépítése során feltárt leletek radiokarbon kormeghatározása azt mutatta, az itt eltemetett földművesek ezelőtt 4750-3300 évvel élhettek.

Mittnik a Max Planck Intézet laboratóriumában Johannes Krause irányítása alatt vizsgálta meg kollégáival 104 ember DNS-ét, akik a hajdani birtokokon voltak eltemetve. A csapat arra keresett bizonyítékokat, hogy a földművesek milyen neműek voltak, illetve milyen rokonságban álltak egymással.

A vizsgálat során a kutatók modernebb eljárásokkal pontosítani tudtak az eredeti radiokarbon kormeghatározáson, akár 200 évre is szűkítve azt egyes esetekben. Ebben az időintervallumban öt nemzedéket azonosítottak, amelyek egymástól származtak.

A legkorábbi telepesek közül egyesek a neolit kori, úgynevezett harangedényes kultúra tagjai voltak, az ő génjeiket öröklő későbbi leszármazottak az itteni társadalom elitjéhez tartoztak – bronz és réz tőrökkel, baltákkal és vésőkkel temették el őket. E férfiak olyan Y-kromoszómavariánst hordoztak, amely ma is gyakori Európában.

Velük szemben a szegényesebb melléklettel eltemetett férfiak másfajta Y-kromoszómavariánst hordoztak, tehát apai ágon máshonnan származtak. Mindez azt sugallja, hogy a harangedényes kultúra tagjainak leszármazottai gazdagabbak voltak, és több fiúgyermekük volt, akiknek génjei a mai napig megtalálhatók a földrészen.

1. Meglepő hiányosság
2. Gazdagok és szegények

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?