Keze helyén késsel élt sokáig a középkori longobárd férfi

A kérdéses csontvázat egy észak-olaszországi longobárd nekropoliszban találták, amely a 6-8. században volt használatban. Több száz embert temettek ide, egy fej nélküli lóval és több agárral együtt, de ez a férfi egyből feltűnést keltett: idősebb volt, negyven és ötven közötti, jobb karját pedig alkarja közepénél amputálták. Az Ileana Micarelli, a római Sapienza Egyetem régésze vezette kutatók megállapították, hogy tompa trauma okozta a kéz elvesztését, azt azonban nem lehet tudni, hogy pontosan miért vagy hogyan.

„Az egyik lehetőség, hogy a végtagot orvosi indokkal amputálták, talán egy véletlen eséstől eltört, és gyógyulásra nem képes sérülés keletkezett” – írták. „Ugyanakkor a longobárdok harcosközpontú kultúráját figyelembe véve akár egy csata közben is elveszíthette.”

A közelebbi vizsgálat azt mutatta ki, hogy a csont végei biomechanikai nyomás jeleit mutatják: mind a singcsont, mind az orsócsont alakja megváltozott, és egybeforrt, a singcsonton emellett egy kinövés is található. Ezek egybefüggenek azzal a fajta nyomással, amelyet egy protézis fejthetett ki. A csontvázon további nyomok is alátámasztják ezt a feltevést. A férfi fogai extrém mértékű kopást mutattak – szája jobb felén olyannyira lekoptatta őket, hogy a fogbél is kilátszott, amiből vélhetően bakteriális fertőzése is származott életében.

Hogy ennek mi köze lehet a protézishez? Vélhetően fogait használta annak helyre szorítására. Válla is ugyanerre utaló jeleket mutatott: egy C-alakú csontkinövés jött létre attól, hogy természetellenesen kinyújtott helyzetben tartotta a vállát ahhoz, hogy szájával meg tudja szorítani a protézist. Ez a kinövés csak akkor alakulhatott ki így, ha gyakori volt ez a mozdulat.

A többi, a temetőben eltemetett férfi esetében, akivel temettek el kést is, mind a kar, mind a kés a test mellé volt fektetve. Ebben az esetben azonban a jobb kar könyékben behajlítva, és a felsőtesten keresztben volt elhelyezve. Mellette egy késpenge volt, amelynek töve egy vonalban helyezkedett el az amputált csuklóval. Az amputáció helyén emellett találtak a régészek egy D-alakú csatot, valamint lebomlott szerves anyagot – vélhetően bőrt. Mindez azt sugallja, egy bőr fedődarabot helyeztek az amputált végtagra, amelyet egy csattal rögzítettek, és mindez egy kés pengéjét tartotta, habár ennek hasznossága egyelőre nem tisztázott. A csont kiterjedt regenerálódását figyelembe véve azonban megállapítható, hogy a férfi hosszú ideig élt azután, hogy elvesztette kezét.

„Ez a longobárd férfi figyelemreméltó túlélés jeleit mutatja az alkar amputálása után az antibiotikumok előtti korban. Nem csupán jól alkalmazkodott állapotához, de az adott kultúrából merített eszközzel tette ezt, nagy mértékű közösségi támogatással” – írták. „A longobárd férfi túlélése a közösségi törődést, családi együttérzést és az emberi élet által számukra képviselt nagy értéket mutatja.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett