Miért jött létre a lengyel-magyar perszonálunió?
2014. november 25. 12:15 Csernus Szilveszter
Korábban
A visegrádi hármak
Az új király külpolitikai kiútkeresése a csehekkel való megegyezéshez vezetett, amelyhez Károly király közvetítése kellett. A három uralkodó 1335 októberében érkezett a magyar király székhelyére, amit a magyar történetírás visegrádi kongresszusnak, vagy királytalálkozónak nevez.
Kázmér itt elérte, hogy János cseh király lemondjon lengyel trónigényéről 20 ezer prágai arany fejében, ám Kázmér nem volt hajlandó ugyanerre Szilézia esetében. A kereskedelmi kapcsolatokat is továbbépítő egyezmény mellett nem tudunk arról, hogy már ekkor felvetődött volna a lengyel trónutódlás kérdése.
(A visegrádi együttműködés adja a mai szervezet alapját, amelyet 1991-ben Lech Wałęsa lengyel államfő, Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök és Antall József magyar miniszterelnök kötött meg, amihez 1993 után csatlakozott független államként Szlovákia, így kialakítva a "visegrádi négyek" szövetségét.)

1339 júniusában Kázmér ismét a visegrádi udvar vendége volt, amikor formális egyezményben rögzítették: ha fiú utód nélkül halna meg, akkor testvérének, Erzsébetnek a családja örökli trónját, elsősorban Károly, majd annak fiú leszármazói. Az újabb visegrádi egyezmény fejében emellett katonai segítségnyújtásra kötelezték a magyar királyt, akinek el kellett ismernie a lengyelek igényét Halicsra. Kázmér ellenben kikötötte, hogy ha mégis fiú utóda születne a lengyel trónra, akkor Halicsot eladja a magyar királynak. Ezzel együttműködésre kötelezte Károlyt a ma Ukrajnához tartozó tartomány tartós meghódításához - ez a következő évben meg is történt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

zsidóság
- A „megbundázott” házassági nyereményjáték győzteseinek így sem volt könnyű dolguk 1932-ben
- Megmentette a gyermekeket, mégsem kapott Nobel-díjat Albert Sabin
- Munkásai keresztnevén szólíthatták a farmernadrág atyját, Levi Strausst
- Kádár és Tito feleségei is Rotschild Klára szalonjában szabatták ruhájukat
- Haláláig lelkes magyar patrióta volt a „spekulánsok guruja”
- Közkincsnek szánta, így sosem szabadalmaztatta a számítógépet Neumann János
- Sokan tartották „szentségtörőnek” Szerb Antal korszakalkotó irodalomtörténeti munkáit
- Sem a holokauszt, sem az idő nem állíthatta meg Keleti Ágnest
- Heringhalász, sztepptáncos és gobelinkereskedő is volt Rejtő Jenő
- A „megbundázott” házassági nyereményjáték győzteseinek így sem volt könnyű dolguk 1932-ben 16:39
- Több mint fél évszázada eltűnt festmény került elő egy New York-i lakásból 14:01
- Kezdetben nem látott benne fantáziát a gyártó, mégis meghódította a világot a Monopoly 13:43
- A trianoni béke tárgyi lenyomatát őrző gyűjteményt tett közzé a Néprajzi Múzeum 12:55
- Csaknem 16 millió forintot fizetett egy Beatles-rajongó az Abbey Road utcanévtáblájáért 12:07
- Ókeresztény katakombákat hoznak helyre és nyitnak meg Rómában 11:01
- Különleges tehetsége ellenére hátráltatta a sztálini rendszer az „orosz Szapphót” 10:27
- „Angol fajelmélet” terjesztésével vádolta meg Sztálin Churchillt fultoni beszéde után 09:17